A Brüsszelben elkészített - Olli Rehn bizottsági alelnök által a strasbourgi sajtótájékoztatón is ismertetett - prognózis kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedõ Magyarországon a gyorsuló növekedést elsõsorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi. Az unió javaslattevõ-végrehajtó intézményének becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövõre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.

A legutóbbi, tavaly novemberi brüsszeli becslés Magyarországnak 2014-re 1,8 százalékos, 2015-re pedig 2,1 százalékos növekedést jelzett elõre. Ez most annyiban módosult, hogy az idei növekedési becslés is 2,1 százalék. A magyar költségvetés hiányát 2014-re a GDP-hez mérten 3, 2015-re pedig 2,7 százalékra prognosztizálta Brüsszel tavaly novemberben. Az idei deficitjóslat nem változott, a jövõ évre vonatkozót 2,9 százalékra módosították.

Az Európai Bizottság úgynevezett téli gazdasági prognózisának Magyarországról szóló része megállapította, hogy a beruházások volumenének a változása 2013-ban pozitív fordulatot vett - fõként a közszféra beruházásainak köszönhetõen, de a vállalati beruházások volumene is növekedni kezdett. Ez a jelenség részben az EU-források felhasználásának, részben pedig az MNB által a kis- és középvállalatok számára kínált kedvezményes kamatozású növekedésösztönzõ finanszírozási konstrukciónak volt betudható. Az infláció meredek csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy növekedett a háztartások elkölthetõ jövedelme, ugyanakkor a még mindig magas munkanélküliség továbbra is visszafogja a fogyasztást - olvasható a brüsszeli bizottsági értékelésben.

A prognózis szerint idén a háztartások fogyasztása pozitívba fordul - idén 1,5, jövõre 1,6 százalékkal nõ - miután tovább növekszik az elkölthetõ jövedelem. Ez részben a szabályozott árak csökkentésére és a közszférában a bérek növekedésére, részben a hitelezési feltételek lazulására vezethetõ vissza. A piaci túlkínálat miatt azonban a lakhatás terén a beruházások várhatóan csak szerény mértékben fognak növekedni - állították meg Brüsszelben.

A munkanélküliség 2013 negyedik negyedévében 10 százalék alá csökkent, évi átlagban 10,2 százalék lett. Idén 9,6, jövõre 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát jósol, vagyis a helyzet lassú javulására számít az Európai Bizottság. A javulást megalapozó tényezõkrõl szólva a prognózis - a korábbi elõrejelzésekkel ellentétben - már nem csupán a közmunkaprogramok szerepét hangsúlyozta, hanem egyebek közt a gazdaság "kifehérítésének" a pozitív hozadékát is.

Az infláció a 2013-as esztendõ utolsó negyedében a történelmi mélypontot jelentõ 0,7 százalékra csökkent (éves átlagban pedig 1,7 százalék lett), ami az energia- és más rezsiköltségek három hullámban megvalósított csökkentésének tudható be - írták az Európai Bizottság elemzõi, de hozzátették, hogy az infláció egyébként is csökkenõ tendenciát mutatott. Brüsszelben úgy vélik, hogy amint a rezsiköltségek csökkentésének a hatása elmúlik, az árak idõvel ismét emelkedhetnek. Ennek megfelelõen idén még csak 1,2, jövõre már 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak. A forint legutóbbi értékvesztése valamelyest növeli a magasabb infláció kockázatát - jegyezték meg az elemzõk. A költségvetés alakulását illetõen a prognózis összeállítói úgy vélekedtek, hogy az adóbevételek idén várhatóan a GDP- 0,3 százalékával elmaradnak a tervezettõl.