A nemzetgazdasági tárca 4500 offshore-gyanús céget vizsgál Magyarországon, mert lehet, hogy az uniós forrásokat annak idején nem szabályosan, nem arra használták, amire kellett volna. A fejlesztési programokért felelõs helyettes államtitkár a Ma Reggelben elmondta: 2007. óta 46 ezer vállalkozás kapott támogatást, és a kormány a 2007-13-as uniós ciklus zárásakor szeretne leltárt készíteni arról, kik, mire és hogyan kaptak pénzt.

Ez a 4500 társaság 2010 elõtt jutott támogatáshoz, és gyanítható, hogy különbözõ offshore cégeken keresztül ellopták az EU és a magyar adófizetõk pénzét - fogalmazott Csepreghy Nándor, aki reméli, a cégek a tulajdonosi szerkezetet is visszafejtõ, várhatóan március végén záruló vizsgálatok során tisztázzák magukat, de ha nem, a támogatást mindenképp vissza kell fizessék, és meg kell vizsgálni azt is, büntetõjogilag felelõsségre vonható-e az, aki ezeket a pénzeket elsíbolta, vagy odaítélte. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: nem a külföldi tulajdonú, hanem a kifejezetten pénzszerzésre, pénzmosásra szakosodott offshore társaságokkal van gond, ráadásul ebben az esetben közpénzrõl van szó.

A fejlesztési programokért felelõs a szakember az M1 reggeli mûsorában beszámolt arról is, hogy az új uniós ciklus jelentõs változást hoz a pályázatírás, pályáztatás rendszerében is. A korábbi, átláthatatlan, bürokratikus, külsõ segítség (pályázatírók, tanácsadás, ügyvéd) igénybe vételére kényszerítõ, így komoly, a beruházáshoz nem kapcsolódó „szoftköltségeket” hozó módszer helyett szeretnék az adminisztrációt a minimális szintig lebontani, amihez felépítik a pályázatírásban 10-15 százalékos rezsicsökkentést hozó Széchenyi Programiroda rendszerét.

Ezt a segítséget bárki ingyen igénybe veheti majd a projekt teljes életciklusán keresztül, hangsúlyozta Csepreghy, hozzátéve: remélhetõleg lesznek olyanok is, akik, ha megfelelnek a feltételeknek, pályázat nélkül is hozzájuthatnak majd támogatáshoz. A kormány most tárgyal Brüsszellel, és azt szeretné elérni, hogy a nagyjából egymillió eurós projektekig, ha a pályázó a kiírás minden normatív pályázati feltételének megfelel és vállalja a teljesítést, a forrás rendelkezésére állásáig ne legyen szükség semmilyen szubjektív, pályázati értékelésre annak eldöntésére, kap-e valaki támogatást.

Csepreghy Nándor a mûsorban hangsúlyozta az innováció jelentõségét is, ha ugyanis az a cél, hogy 2020-ra Magyarország a régi legversenyképesebb gazdaságává váljék, az ilyen beruházások arányát jelentõsen növelni kell. Ma GDP-arányosan 1,2 százalék megy innovációra, ezt 1,8 százalékra kell feltornázni 2020-ig - jelentette ki a helyettes államtitkár, aki hangsúlyozta: az elmúlt években az innovációs ráfordításokon belül arányaiban az üzleti, gazdasági szektor kiadásai már meghaladták a kormányzatét, ami azt jelenti, az ország befektetésvonzó közeg lett az elmúlt években. Ezt a tendenciát kell erõsíteni uniós és hazai forrásokkal, valamint a tevékenységet támogató jogszabályokkal – emelte ki a fejlesztési programokért felelõs helyettes államtitkár a Ma Reggelben.