A határon túli magyarság most elõször élhet szavazati jogával. A regisztrációt a külföldön élõ magyar állampolgárok tavaly augusztus óta levélben, november 1-jétõl pedig elektronikus úton is kezdeményezhetik egészen március 22-ig.

A Híradónak nyilatkozó Kisné Portik Irén január végén regisztrált azért, hogy szavazhasson április 6-án. Fontosnak tartjuk, mert úgy érzem, hogy olyan lehetõségeket nyit meg, amelyekkel élni kell - fogalmazott.

A határon túli területekrõl eddig Erdélyben regisztráltak a legtöbben. A Partiumi Autonómia Tanács elnöke Szegeden azt mondta: arra számít, hogy a magyar állampolgársággal rendelkezõ külhoni magyarok legalább fele szavazni fog. A március eleji adatok alapján eddig 135-140 ezren regisztráltak a 350 ezerbõl - közölte Csomortányi István.

Nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai kérdés a külhoni magyarok szavazati joga - hangsúlyozta Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A Délvidéken eddig mintegy 25 ezer ember iratkozott fel a választásra, és csaknem 80 ezren tették le az állampolgársági esküt. Ez is egyfajta ünnep lesz a délvidéki magyarság esetében, hiszen akárhogy is nézzük, az elmúlt száz év pont arról szólt, hogy hogyan zártak ki bennünket vagy próbálták elzárni a délvidéki magyarságot is a magyar nemzettõl - magyarázta Zsoldos Ferenc, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.

A legfrissebb adatok szerint már több mint 151 ezer határon túli magyar állampolgár regisztrált jogerõsen az áprilisi választásokra.

180 ezer beadott igény van, 30 ezer még nincs feldolgozva- mondta a Híradónak B. Nagy László Csongrád megyei kormánymegbízott. Eddig mintegy félmillió külhoni magyar vette fel a magyar állampolgárságot, ám a regisztráció egy újabb honosítási hullámot is elindított - hangzott el a Híradóban.