Egy hónap múlva, április 6-án lesz az országgyûlési képviselõk választása, a voksolásra jogosult több mint nyolcmillió választópolgár valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, illetve 97 külképviseleten személyesen szavazhat. Azok a választópolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben adhatják le voksukat. Áder János köztársasági elnök január 18-án írta ki az országgyûlési képviselõk választását április 6-ra.

Az országgyûlési képviselõk választása a tavalyi törvénymódosítás miatt már csak egyfordulós, a választópolgároknak azonban a korábbi gyakorlatnak megfelelõen továbbra is két szavazatuk van: voksolhatnak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebbõl 106 van) képviselõnek, a másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyûlési mandátum sorsa dõl el. Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyûlésbe.

Az április országgyûlési választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és fõkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha a helyi jegyzõnél március 29-én 16 óráig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a választás elõtt egy hónappal több mint 11 ezren tették meg. A választópolgárok 97 külképviseleten adhatják le voksukat.  Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést április 4-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzõjétõl. Eddig több mint 11 ezren jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni. Az idei választás újdonsága, hogy az átjelentkezéssel szavazó választópolgár is a lakóhelye szerinti választókerület jelöltjeire szavaz.

A 106 egyéni választókerületben összesen körülbelül kétezer jelölt indul, a mandátumot az a jelölt szerzi meg, aki a legtöbb szavazatot kapta.  A választók országos listára is szavazhatnak egy másik szavazólapon. Országos pártlistát az a párt állíthatott, amely legalább kilenc megyében és a fõvárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. Az országos listák bejelentésének határideje kedden járt le. Hacsak idõközben valamelyik lista nem esik ki, április 6-án a választók egy 31 pártlistát tartalmazó szavazólapon dönthetnek arról, kire voksolnak.

Az áprilisi választás további újdonsága, hogy országos pártlistára levélben szavazhat az a magyarországi lakóhellyel nem rendelkezõ magyar állampolgár is, aki március 29-ig kéri felvételét a névjegyzékbe. Eddig több mint 151 ezer külhoni magyart vettek fel a központi névjegyzékbe. A 13 országos nemzetiségi önkormányzat is listát állított az áprilisi voksolásra, ez azt jelenti, hogy valószínûleg minden nemzetiségnek lesz legalább szószólója az új Országgyûlésben. Ehhez arra van szükség, hogy a nemzetiség listájára legalább egy érvényes szavazatot leadjanak április 6-án. Ha a nemzetiségi önkormányzat listája megkapja a szükséges számú szavazatot, szavazati joggal rendelkezõ képviselõt küldhet az Országgyûlésbe. Kedvezményes mandátumot akkor kaphat egy nemzetiség, ha sikerül összegyûjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.

Az országos listáról a 93 mandátumot a párt- és nemzetiségi listákra leadott szavazatok, illetve az egyéni választókerületben keletkezõ, mandátumot nem eredményezõ töredékszavazatok alapján osztják szét. Azok a szavazatok minõsülnek töredékszavazatnak, amelyeket az egyéni választókerületekben olyan jelöltre adtak le, aki nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben. Új szabály, hogy töredékszavazatnak minõsül (és a pártlistán érvényesül) a gyõztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez.  Az országos listáról nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el, valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettõnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

A választás egyéni választókerületi eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után, várhatóan április 12-ig állapítják meg, az országos listás eredményt pedig várhatóan április 25-ig. Az alkotmány szerint az új Országgyûlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követõ harminc napon belüli idõpontra. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés tagjai többségének szavazatával választja meg. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá a kormány programjának elfogadásáról az Országgyûlés egyszerre határoz.