Az egyik közismert és közkedvelt gyártó 200 g kiszerelésû vajkrémes dobozán az alábbiak olvashatóak az összetevõk között - a teljesség igénye nélkül -: sûrítõanyag (E1442, E410)), stabilizátorok (E1422, E412, E466), savanyúságot szabályozó anyag (E330), glükóz szirup, cukor, sovány tejpor, tejsavópor, stb. Szörnyû, hogy egy teljesen egyszerû ételt mennyire túl tudnak komplikálni a gyártók, arról nem is beszélve, hogy ezek a termékek mennyire drágák.

Feleségemmel együtt nagyon szeretjük a vajkrémet, ám a fent olvasható okok miatt úgy döntöttünk: megnézzük, hogyan is lehetne ezt (is) elkészíteni házilag. Az interneten többféle alaprecept is olvasható, de ezeket nagyjából két csoportra lehet osztani: joghurt alapúak és tejföl alapúak.

Jelen posztunk az elsõ változatról szól, mert az tûnt szimpatikusabbnak. Tulajdonképpen arra kellett rájönnünk, hogy ez (is) egy nagyon egyszerû dolog, amit érdemes otthon készíteni. Az ötletadó recept Eszterlánc blogjában olvasható. Az arányokon kicsit módosítottunk annak megfelelõen, hogy milyen kiszerelésben kaptuk a hozzávalókat.


Hozzávalók a házi vajkrémhez

2 nagy doboz 3.6% zsírtartalmú natúr joghurt (330 g/doboz), 2 dl 30% zsírtartalmú tejszín, egy csapott mokkáskanál konyhasó. Ezek a hozzávalók az alaprecepthez szükségesek. Az ízesítéshez használt fûszereket mindenki kedvére választhatja ki, mi magyaros ízre vágytunk, ezért használtuk az alábbi fûszereket.

Fûszerek az ízesítéshez

Egy csapott mokkáskanál fûszerpaprika, egy-két gerezd fokhagyma (vagy szárított fokhagyma granulátum), szárított morzsolt metélõhagyma, szárított morzsolt petrezselyem, õrölt bors.

Milyen legyen a joghurt?

Joghurtból érdemes a minél nagyobb zsírtartalmút választani, mert annál több lesz a belõle kinyert „anyag” mennyisége. A görög joghurtok a legjobbak ebbõl a szempontból, de áruk miatt nem biztos, hogy meg is éri. Ezért mi a kapható legzsírosabb nem görög joghurtot választottuk, ami 3.6% zsírtartalommal bír.


A vajkrém elkészítése

A joghurtot és a tejszínt keverjük össze alaposan, majd szórjuk bele a sót. Érdemes kóstolgatni, mert nem mindenkinek ugyanolyan az ízlése. Úgy érdemes sózni, hogy épp egy kicsivel legyen sósabb, mint ahogyan szeretjük, mert a só egy része a kicsepegõ savóval távozni fog. Ha jól összekevertük - itt még fûszert nem teszünk bele -, akkor borítsuk bele egy sûrû szövésû vászonba (textil pelenka, konyharuha, tüllkendõ, stb.). A neten keringõ receptek gyógyszertári gézt írnak, de az nem elég sûrû, és hajlamosak belõle a szálak kihullani, ami nem biztos, hogy emelné a házi vajkrémünk élményfokát. Tehát borítsuk bele valamilyen sûrû szövésû anyagba a félkész házi vajkrémünket.

Kössük batyuba, és most jön a mutatvány! Az egészet valahogyan úgy kellene behelyezni a hûtõbe, hogy a batyu egy edény felett lógjon úgy, hogy ne érjen az edény aljához. Ezt mi úgy oldottuk meg, hogy a hûtõ felsõ polcát képezõ rácshoz kötöttük a batyut, az edényt pedig egy polccal lejjebb alá tettük. Hamarosan elkezd a savó kicsepegni belõle. Hagyjuk így legalább 12 órán át. A mienk 18 órán keresztül lógott ott, és jó négy deciliternyi savó távozott belõle. Aki nem irtózik tõle, az meg is ihatja a kicsepegett savót. Én is így tettem.


Szedjük ki a hûtõbõl, és bontsuk ki óvatosan a batyut. A krémet szedjük ki a ruhából, és tegyük bele egy dobozba. Ha nem natúr akarjuk enni, akkor most jöhet a fûszerezés ízlés szerint, majd alaposan kavarjuk össze. Ha fûszereztük, akkor hagyjuk pihenni egy-két órát, hogy az ízek összeérjenek. Ezt követõen friss kenyérrel ehetjük is.

Nekünk a lecsepegtetés elõtt 680 gramm (330 g +330 g + 20 g) volt, a 18 órányi csepegtetés után viszont nagyjából 400 gramm lett, ami azért nem olyan rossz arány, tekintve, hogy ez két doboznyi bolti vajkrémnek felel meg, ami megközelítõleg (jelen árak mellett) 700-800 Ft. Az alapanyag nem került ennyibe, nincsenek benne mindenféle "E" összetevõk, és nem mellékesen sokkal finomabb lett, mint a bolti változat. Jó étvágyat kívánunk a házi vajkrémhez.