Az 1596 paragrafusból álló új Ptk.-ban a rendelkezések 7 százaléka változatlan, 18 százalékuk tartalmilag egyezõ, míg 38 százalékuk tartalma módosult a régi Ptk.-hoz képest. ugyanakkor a rendelkezések 37 százaléka teljesen új - ismertette az adatokat a szakmai igazgató. Legkevésbé az öröklési jog, legjobban dologi- és a családjog változott - tette hozzá Zõdi Zsolt.

Sárközy Tamás, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem üzleti jogi tanszékének professzora a polgári törvénykönyveket a társadalmi életre hosszú távon ható alapvetõ törvényeknek nevezte. Példaként hozta fel a ma is hatályban lévõ törvények közül a Napóleon által 1805-ben alkotott francia, az 1811-es osztrák és az 1900-as német polgári törvénykönyveket.

Az új Ptk. része a gazdasági társaságokat szabályozó joganyag is. Az MTI ezzel kapcsolatos kérdésére Sárközy Tamás elmondta, hogy több érv szólt a Ptk.-ban való elhelyezés mellett, mint hogy külön törvénybe kerüljenek - a mostani helyzethez hasonlóan - a gazdasági társaságok. Így össze lehetett hangolni a kapcsolódó polgári jogi joganyaggal a társasági szabályokat, viszont kívül rekedtek a nem polgári jogi elõírások. Így az új szabályozás nem komplett - tette hozzá a professzor.

A kft.-k törzstõkéjének 500 ezer forintról 3 millió forintra emelésérõl pedig úgy vélekedett, hogy a mintegy 400 ezer kft. 20 százalékának a törzstõkéje nem éri el a 3 millió forintot, ezek a cégek 2008 után alakultak, amikor az addigi 3 millióról 500 ezerre csökkentette a minimális törzstõkét a törvény. Az addig mûködõ kft.-k 1 százaléka szállította csak le a tõkéjét 500 ezer forintra.

Sárközy Tamás kifejtette: az új Ptk.-t múlt év februárban hirdették ki, és a törzstõkét 2016. március 15-ig kell megemelni, a három év elegendõ idõ erre. Ráadásul a nyereségbõl is megemelhetõ a törzstõke.