Az Országgyûlés 859 törvényt fogadott el 2010 és 2014 között, többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik ciklusban. Ezek közül 321 új jogszabály volt, 538 pedig módosítás. Az MTI összegzése szerint az elfogadott törvények 70 százalékát, 598-at a kormány indítványára szavazott meg a parlament. A legtöbbet, 164-et a Nemzetgazdasági Minisztérium javasolta.Az NGM indítványozta - kötelezõ feladatai mellett (költségvetés, az adótörvények és a zárszámadás elkészítése) az új jegybanktörvény elfogadását, majd a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonását. 2012-ben, Matolcsy György irányítása alatt a gazdasági tárca javasolta az elsõ alaptörvény-módosítást, majd a pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési adó bevezetését, valamint a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó intézkedéseket.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 120 törvényt kezdeményezett, a többi között az új büntetõ és polgári törvénykönyvet, a nemzetiségi törvényt, az ombudsmani rendszer átalakítását, az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását, a megyei önkormányzatok intézményeinek állami kézbe vételét, a pénznyerõ automaták betiltását és a kommunista diktatúra mûködését vizsgáló Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását. A fejlesztési minisztérium 85 törvényt jegyez, például az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását és a takarékszövetkezetek integrációját. A Belügyminisztérium 71, az - idõközben nemzetirõl emberire átkeresztelt - erõforrás-minisztérium 67, a Külügyminisztérium 41 törvényjavaslat benyújtója volt, a vidékfejlesztési tárca 36, míg a honvédelmi 12 törvényt terjesztett be az Országgyûlésnek. Miniszterelnök-helyettesként két jogszabályt jegyez Semjén Zsolt KDNP-elnök.

A képviselõk közül a 2012 óta Fidesz-frakcióvezetõ Rogán Antal volt a legaktívabb törvénykezdeményezõ 46 elfogadott jogszabállyal. Õt a kormánypárti képviselõcsoportot a ciklus elsõ felében vezetõ Lázár János miniszterelnökségi államtitkár követi 32-vel, majd Kósa Lajos Fidesz-alelnök 31-gyel. Ezek között azonban több olyan elõterjesztés van, amelyet együtt, illetve más kormánypárti politikusokkal közösen nyújtottak be. A kormányzati ciklus elsõ évében Rogán Antal indítványára döntött a Ház arról, hogy ismét hatósági áras legyen a lakossági energia, valamint fogadta el az új médiaszabályozást. 2011-ben õ nyújtotta be a végtörlesztést lehetõvé tévõ törvényt, és azt is, amely alapján szankcionálhatták az elvárt béremelést nem teljesítõ cégeket. Késõbb Rogán Antal javasolta az árfolyamgát kiszélesítését és a havi két ingyenes készpénzfelvételt is. Emellett Lázár Jánossal közösen terjesztette elõ 2010-ben azt a törvényjavaslatot, amely különadót vetett ki a bolti kiskereskedõkre, a távközlési cégekre és az energiaellátókra.

Lázár János volt az egyik elõterjesztõje az országgyûlési, a választójogi és a választási eljárási törvénynek, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek, valamint az új egyházügyi törvénynek, illetve õ kezdeményezte 2010 õszén az Alkotmánybíróság jogkörének szûkítését, kizárva, hogy a testület költségvetési és adóügyekben döntsön. Hozzá kötõdik az a jogszabály, amely 2012. január 1-jétõl lényegében minden zárt helyen megtiltotta a dohányzást, ahogy õ kezdeményezte azt is, hogy 2013 közepétõl csak nemzeti dohányboltokban lehet cigarettát kapni.

Kósa Lajos javasolta 2010-ben, hogy a gyermek iskolába járatásához kössék a családi pótlék folyósítását, elõterjesztõje volt az erõszakos visszaesõkkel szemben bevezetett Btk.-módosításnak, a három csapásnak és más kormánypárti politikusokkal együtt a határon túli magyarok egyszerûsített honosításának. Több önkormányzati és közigazgatási tárgyú törvénymódosítás is fûzõdött a debreceni polgármester nevéhez: a képviselõ-testületek létszámának csökkentése, az önkormányzati választási rendszer átalakítása és az indoklás nélküli elbocsátás lehetõsége.

Az ugyancsak fideszes Vas Imre 21 indítványhoz adta a nevét, Cser-Palkovics András és Gulyás Gergely neve mellett 17-17 törvény szerepel, majd a legaktívabb képviselõk sorában a rövid ideig kulturális államtitkárként dolgozó L. Simon László, Papcsák Ferenc zuglói és a rezsicsökkentésért felelõs Németh Szilárd csepeli polgármester következik 15, 14 illetve 13 indítvánnyal. Mivel a 2012. január 1-je óta hatályos alaptörvényt és az eddigi legátfogóbb - 2013. márciusi - negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselõ aláírta, mindegyikükhöz köthetõ elfogadott indítvány.

Az ellenzéki javaslatok közül viszont csak háromból lett törvény. Az LMP-s Mile Lajos kezdeményezésére minõsítették szabálysértéssé, ha valaki nem tesz eleget megjelenési kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elõtt, párttársai, Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes pedig azt érték el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a kötelezõ óvodáztatást. A jobbikos Szilágyi György akkor járt eredménnyel, amikor javasolta, hogy egyidejûleg 12-nél többen is birtokolhassák a Nemzet Sportolója címet - így vált lehetõvé, hogy Buzánszky Jenõ és Grosics Gyula, az Aranycsapat két legendája egyszerre kapja meg az elismerést.