Különösen jó tudatosítani ezt most, mert az influenza-idõszakban még nagyobb szüksége van a szervezetnek az effajta természetes támogatásra. A felnõttek gyümölcsfogyasztási szokásainak átalakítására már csak azért is szükség van, mert rendkívül fontos a szülõk példamutató szerepe. A helytelen táplálkozás ugyanis vélhetõen döntõ szerepe van abban, hogy az Európai Unióban a gyerekek harmada túlsúlyos, illetve elhízott.

Arról, hogy a magyar felnõttek és gyerekek mennyi gyümölcsöt fogyasztanak, a különbözõ statisztikák mást és mást állítanak.  Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) fõigazgató fõorvosa mondta, nemrég végeztek felmérést hétéves gyerekek körében, amibõl az derült ki, hogy már ilyen kis korban minden ötödik fiú és minden negyedik lány túlsúlyos vagy kövér. A szakember szerint, ha valaki megfelelõ mennyiségû zöldséget és gyümölcsöt eszik – az ajánlás napi 40 deka –, akkor ezen táplálék, magasabb rost- és alacsonyabb energiatartalma miatt, segít az elhízás megelõzésében, illetve leküzdésében.

Ez azonban csak egy tényezõ, vannak olyan táplálkozási faktorok, amelyek komolyan hozzájárulnak a gyerekkori elhízáshoz – például a cukros üdítõk fogyasztása. Fontos tudni, hogy egy alma elfogyasztása nehezen kompenzálja, ha a gyerek még aznap megiszik fél litert – a fiatalok körében egyébként igen népszerû – cukros italok valamelyikébõl.

A nagy mennyiségben eladott, a szervezet számára felesleges kalóriákat jelentõ üdítõk kedveltsége mellett az is probléma, hogy sok fogy a magas zsírtartalmú élelmiszerekbõl is. A gyerekek tehát nagyon sok úgynevezett üres kalóriát visznek be, olyat, amely sok energiát, de kevés vitamint ad a testnek. A zöldségnek és gyümölcsnek azért van óriási jelentõsége, mert kis mennyiségük is igen sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Ezért nagyon fontos, hogy milyen ételek vannak az iskolai büfékben, ételautomatákban, menzákon, a közétkeztetésben – tette hozzá.

Az OÉTI fõigazgatója szerint biztató, hogy a felméréseik azt igazolják, 2013-ra jelentõsen javult a zöldség- és gyümölcskínálat a gyerekek számára, ez ma kétszer olyan nagy, mint 2009-ben. Négy éve még az óvodák felében nem adtak minden nap zöldséget, illetve gyümölcsöt a gyerekeknek, volt, ahol tíz nap is eltelt ilyen ételek nélkül. Az is lényeges, hogy lehetõleg mindig a szezonális terményeket kell fogyasztani, télen például a káposztát vagy sárgarépát. Hozzátette: az iskolagyümölcs-programban benne van a sárgarépa is, és a visszajelzések szerint a gyerekek nagyon szeretik.

Klima Anita dietetikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a fagyasztott gyümölcsök is nagyon jó vitaminforrások, hiszen a mirelit epret, málnát, szedret, ribizlit a legjobb állapotában, az érés legmagasabb fokán kell leszedni. A begyûjtés után ezeket hirtelen, úgynevezett sokkolásos módszerekkel hûtik le, így jól megõrzik eredeti vitamintartalmukat. Ezek felhasználásával otthon például magas tápértékû, a vitaminok mellett kalciumot is nagy mennyiségben tartalmazó gyümölcsjoghurtokat lehet készíteni.

Martos Éva azt is hangsúlyozta, a helytelen táplálkozás mellett az elhízás a másik fontos oka a mozgás, illetve az aktivitás hiánya.  Egészségügyi ajánlások szerint például a tévé vagy a számítógép elõtt legfeljebb napi két órát lehetne ülni, ellenben minél többet kellene mozogni, amiben segíthet a mindennapos testnevelés bevezetése az oktatási intézményekben.