Az Országgyûlésrõl szóló 2012. évi XXXVI. törvény rögzíti: az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló törvény szerint a képviselõ bíróság vagy más hatóság elõtt - megbízatásának ideje alatt és azt követõen - nem vonható felelõsségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása közben általa közölt tény vagy vélemény miatt.

Ez a mentesség nem vonatkozik a képviselõk polgári jogi felelõsségére és a következõ bûncselekményekre: közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bûneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minõsítésû adattal, visszaélés bizalmas minõsítésû adattal, visszaélés korlátozott terjesztésû minõsített adattal.

A képviselõt csak tettenérés esetén lehet õrizetbe venni, és ellene csak az Országgyûlés elõzetes hozzájárulásával lehet büntetõeljárást és szabálysértési eljárást indítani.

A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfõbb ügyész, azt követõen, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elõ a házelnökhöz.

A jogszabály szerint a képviselõ-választáson jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselõ lenne, a mentelmi jog felfüggesztésérõl azonban nem az Országgyûlés, hanem a Nemzeti Választási Bizottság határoz, az indítványt az NVB elnökéhez kell benyújtani. A testületnek nyolc napon belül kell döntenie a mentelmi jog felfüggesztése ügyében.

Az Országos Választási Bizottság (az NVB jogelõdje) a 2010-es országgyûlési képviselõ-választáson tizenegy ügyben határozott a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos kérdésekben, ebbõl kilenc alkalommal felfüggesztette a képviselõjelölt mentelmi jogát.