Elmondta: a csak magyar élelmiszert vásárlók a fogyasztók 30 százalékát teszik ki, míg 50 százalék azoknak az aránya, akik belföldön árazonosság esetén a magyar terméket választják. A vevõk 70-75 százaléka pedig tudatosan keresi a magyar élelmiszereket a boltokban.

A miniszter emlékeztetett, hogy míg 2011-ben a magyar élelmiszerek aránya a boltok polcain alig haladta meg az 50 százalékot egy felmérés szerint, addig most az élelmiszert árusító üzletek 70-85 százalékban kínálnak magyar árut. A Vidékfejlesztési Minisztérium becslése szerint átlagosan a boltok polcain most 75 százalékos a magyar élelmiszerek kínálata.

Az agrártárca irányítója elmondta, az elmúlt két kormányzati ciklus során több száz piac szûnt meg Magyarországon. Négy évvel ezelõtt a termelõi piacok száma 50 volt, most pedig 117 mûködik az országban. A helyi elõállítású élelmiszerek készítésével mintegy 5000 kistermelõ foglalkozott 2010-ben, most pedig számuk eléri a 11 000-et.

Fazekas Sándor kifejtette, azért, hogy a belföldi piacon több magyar elõállítású élelmiszer legyen eladható, számos piacra jutást segítõ intézkedést hozott a tárca és a kormány. Példaként említette a különbözõ gyümölcspromóciókat, köztük a dinnyéét, amelynek eredményeként jelentõs mértékben nõtt a hazai dinnye eladása Magyarországon, és emelkedtek a termelõi jövedelmek is.

Hozzátette: a húsáruknak, köztük a sertéshúsnak is marketing kampányt szerveztek annak érdekében, hogy az ágazat termelése növekedjen. 2002-2010 között 265 kisebb méretû vágóhíd szûnt meg Magyarországon, a vágópontok száma 2010-ben 13 volt, míg most 38 van. A halmarketing eredményeként 20 százalékkal növekedett a halfogyasztás Magyarországon.

A miniszter elmondta, folyik a pálinka- és a borkiválósági akció is. Ez utóbbiról közölte, hogy 2002-2010 között mintegy 10 000 hektárral csökkent a szõlõültetvények területe. Ebbõl a mostani kormány 5000 hektár visszatelepítését már elérte, míg a következõ években mintegy 9000-10 000 hektár szõlõ megújítását, illetve újratelepítését szeretnék elvégezni.

Font Sándor, az Országgyûlés mezõgazdasági bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a kézmûves élelmiszerek elõállításának növekedése a kormány tudatos agrárpolitikájának eredménye. Emlékeztetett: ez a folyamat nem mehetett volna végbe, ha a kistermelõk, tanyán élõk, földdel foglalkozók nem rendelkeznek saját tulajdonú vagy saját használatukban lévõ földterülettel.

Ugyanakkor csodálkozásának adott hangot, hogy a Gyurcsány-koalíció a DK programjában arra tett javaslatot, hogy a földtörvény - amely május 1-tõl hatályos - ne lépjen életbe. Hozzátette: emellett a DK programjában az is szerepel, hogy a termõföld Magyarországon ne csak természetes személyek tulajdonában lehessen, vásárolhassanak belõle a társas vállalkozások is. Ez a mezõgazdasági bizottság elnöke szerint azt a munkát döntené romba, amelyet a kormány ezen a területen évek alatt végzett.

Font Sándor jelezte: nem engedhetõ meg, hogy a magyar termõföld pénzemberek, befektetõk, spekulánsok kezébe kerüljön. Ezt az új földforgalmi törvény, amely többek között francia, dán és osztrák minta alapján készült a magyarországi viszonyokra adaptálva, megakadályozza - tette hozzá.