Az ENSZ közgyûlése 1992-ben döntött arról, hogy minden évben március 22-én legyen a víz világnapja. Világszerte és hazánkban is számos programmal hívják fel a figyelmet a víz és a természet megóvásának fontosságára. Az UNICEF adatai szerint naponta ezerötszáz, fõleg öt év alatti gyerek hal meg a világon a tiszta víz hiánya miatti betegségekben. A szervezet ezért ma estig még gyûjti a hozzájárulásokat a 13-666-os adományvonalon. Hazánk világszerte különféle programokkal segít a vízínység enyhítésében, mondta a Krónikának Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelõs helyettes államtitkára.

A Magyar Babtista Szeretetszolgálat korábban Haitiin segített, most éppen Dél-Szudánban vannak, nyilatkozta Szenczy Sándor, a Szeretetszolgálat elnöke. Haitiin a Külügyminisztérium támogatásával kutakat fúrtak, s az az árvaház, amelyet magyarok támogatásával építettek fel, eladja a vizet, ezzel teremtve elõ a fenntartási költségeik egy részét.

Magyarországon a víz világnapja alkalmából a szegedi vadasparkban vízismereti játékokat, a gyógyfürdõkben pedig koncerteket rendeznek. A Duna fõvárosi szakaszán közösségi játékkal várják a gyerekeket. Budapesten családi nap van a Rex Állatszigeten, vízi programokkal várja az érdeklõdõket a Fõvárosi Állat- és Növénykert, a soproni Vízmû és a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szegedi Anna-fürdõben a helyi iskolásoknak rendhagyó órát is tartottak, ahol a gyerekek olyan érdekességeket is megtudhattak, hogy egy darab alma vagy tíz dekagramm sajt mekkora mennyiségû víz felhasználásával állítható elõ.

Gömöri Csilla, a Szegedi Sport és Fürdõk Kft. minõség és kommunikációs referense, a Magyar Fürdõszövetség marketing szakbizottságának elnöke a Kossuth Rádió Szombat délelõtt címû mûsorában elmondta, a Fürdõszövetség nagy részt vállalt a vízrõl szóló oktatási anyagok, transzparensek elkészítésében. Gömöri Csilla a család szerepét, a szülõi mintát is hangsúlyozta a víztakarékos életmódra nevelésben. Nagyon sok gyerek elmondta az otthoni tapasztalatait, amelybõl kiderült, valóban figyelnek arra, hogy ne pazarolják a vizet: a gyerekek tudták, hogy a csöpögõ csapot meg kell javítani, fogmosás közben nem kell folynia a víznek, és a folyóvízben történõ mosogatás is pazarlásnak számít. Markó Teodóra napközis tanár véleménye szerint óriási haszna van az ilyen rendhagyó óráknak, ezek a gyerekeket is nagyon érdeklik.

Gömöri Csilla azt is kiemelte, hogy Magyarországon nem csak víz van bõségesen, de termál- és gyógyvíz is. Arról is mesélt, mit jelent egy gyereknek olyan országban élni, ahol nem áll rendelkezésre elegendõ víz, ezzel szemben a magyarországi vízkincs páratlan a világon.

Egyik ilyen érték Szegeden, az Anna-kútból több mint nyolc évtizede csordogáló a víz, amely a helybeliek körében nagyon népszerû, nem csak ott isszák, hanem haza is visznek belõle. A történet 1927-re nyúlik vissza, Pávai-Vajna Ferenc az Alföldön víz után kutatva találta meg a 944 méter mélyrõl feltörõ 51 Celsius fok hõmérsékletû vizet, amelyet 1929-ben gyógyvízzé nyilvánítottak, 1938-ban pedig Patzauer Dezsõ már palackozta is, és õ nevezte el az abban az évben született kislányáról, Annáról. A víz jótékony hatással van a reumatikus fájdalmakra, az ízületi gyulladásra. A szegedi Anna-fürdõt 1896-ban építették Lang Adolf és Steinhardt Antal bécsi építészek tervei alapján. A víz világnapja alkalmából ebbe a fürdõbe is elvitték a szegedi iskolásokat.