Március 15-én lépett életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), változások többek között érintik a gazdasági társaságokat, vezetõ tisztségviselõik felelõsségét. A cégvezetõk személyes vagyonukkal felelnek a vezetõi minõségükben hozott döntéseikért.

A vezetõ tisztségviselõk és felügyelõbizottsági tagok felelõsségbiztosítása azonban segíthet minimalizálni az esetleges kockázatokat. Magyarországon megközelítõleg 300 ezer gazdasági társaság van és ezen felül még néhány ezer egyéb jogi személyiséggel rendelkezõ szervezet, így például a szövetkezetek.

Barcza Mihály társasági joggal foglalkozó jogász a Napközben hétfõi adásában azt mondta, a Ptk. új felelõsségi rendszert vezet be. Korábban a szerzõdésem kívül okozott kárért és a szerzõdésszegésért való felelõsség lényegében nem különbözött – ha valaki kárt okozott, akkor köteles volt azt megtéríteni, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Mostantól azonban csak úgy menetsül a vezetõ a felelõsség alól, ha az ellenõrzési körén kívül esõ, a szerzõdéskötés idõpontjában elõre nem látható körülmény okozta a kárt, és nem volt elvárható, hogy a kárt elhárítsa. Az új Ptk. a szerzõdésszegésért való felelõsség esetében rezsimváltást hozott, a szerzõdésszegésért való felelõsség lett a vezetõ tisztségviselõk felelõsségének a háttérszabálya – hangsúlyozta.

A jogász szerint mivel csak a legfontosabb elveket és szabályokat fektette le a Ptk., nyilvánvaló, hogy a jogalkalmazásra, illetve a bírói gyakorlatra marad bizonyos új fogalmakat értelmezése. Hozzátette: nagyon bízik benne, hogy a bírók figyelembe veszik a jogtudományi mûhelyekben folyt elõzetes elemzõmunka eredményeit, és így kevesebb lesz a bizonytalanság az alkalmazás kapcsán.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezetõ elnöke, egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint az, hogy a vezetõ tisztségviselõk adott esetben a saját vagyonukkal felelnek döntéseikért, a tisztességes vállalkozókat, ügyvezetõket, igazgatókat védi. Gyakorlat volt ugyanis az, hogy egyesek tudatosan vittek csõdbe vállalkozásokat azért, hogy profitot vehessenek ki belõle, például az építõiparban. Hozzátette: nem olyan „veszélyes” az új jogi szabályozás, mert, aki tisztességgel, a cége érdekében dolgozik, illetve dönt, annak nincs félnivalója. A biztosítások szabályai közül is változik néhány