Magándoki- megéri?

Az elsõ alkalom meghatározó. Ott dõl el, hogy milyen komplexusaink alakulnak ki, és elmegyünk-e még egyszer. A fogorvost nem aszerint választjuk, hogy melyik a legolcsóbb, hanem hogy ki ajánlja.


Ez olyan bizalmi dolog. Én ugyan nem nyúlok bele a szájába- nem is akarok- de elvárom, hogy õ úgy tegye, ahogy nekem a legjobb.

Belépek a rendelõbe. Családi ismerõs ajánlatára beszéltem le vele az idõpontot. Tiszta udvar, rendes ház, fehér falak, szép, új csempe. Bizalomgerjesztõ- már amennyire egy fogorvos ajtaja elõtt érezheti az ember.

Nem telik el sok idõ, már a székbe is huppantam. Injekció. Ki a váróba, be a másik beteg. Az idõ pénz- magándokinál meg ugye pláne. Már zsibbadok, mikor bent a szemembe világít a lámpa. Néhány szó még arról, amit tudni vélek róla az ismerõsöm elmondása alapján. Számban a nyálelszívó szörcsög. Kezdek kétségbeesni, mert nem igazán magyaráz. A nyári korcsolyázási lehetõségeket veszik sorba az aszisztensnõvel. A tükröt felismerem, a kaparást hallom, meg valamit fúj-  az hogy mit, két emberes titok marad. velem nem osztják meg. A fúró is elõkerül, de van valami tû, vagy mi az? És az az anyag?

Egy-egy szó, hogy mennyi kell valamibõl- kizökkenti õket a társalgásból, de csak egy pillanatra. A nyári sportlehetõségek is  szóba kerülnek. "Valóban meleg van"- gondolom.Meg hogy milyen nehéz beosztani, ki vigyázzon a gyerekre, no meg az aszisztens és az unokája.....

Homlokomról a klíma ellenére is folyik a verejték. Valmai szerkezet, ami pittyog.

"Kész vagyunk"

Nem tudom, mennyi ideig "harcoltam" bent, de azt gyanítom, hosszabbnak éreztem, mint valójában volt.
- Mennyivel tartozom?
- 7000-rel.

Azt eddig is tudtam, hogy a magándoki nem dolgozik jobban, mint a körzeti. Na de nem is azért megyünk hozzá, hanem mert emberibb bánásmódot várunk. De úgy tûnik, ez is olyan lutri, hogy mennyit fogunk fizetni.