Az NVB iránymutatásában felhívja a figyelmet arra, hogy a szavazólap okirat, amelynek rendeltetése a választópolgárok akaratának megjelenítése és a választás eredményének megállapítása.

A testület szerint ebbõl következik, hogy sérti a jóhiszemû és rendeltetésszerû joggyakorlás elvét, valamint a választás titkosságát, és a választásban való önkéntes részvételt, ha a választópolgár a szavazólapot sajátjaként kezeli, és a szavazóhelyiségbõl kiviszi, vagy a borítékba helyezés elõtt felvételt készít róla (például abból a célból, hogy harmadik személynek megmutassa).

Az NVB iránymutatásában felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás titkosságához hozzátartozik a szavazólap tartalmának titkossága is, a testület szerint a szavazás titkossága az egész szavazás jogállami, demokratikus módon történõ megvalósulását is biztosítani hivatott, így jelentõsége túlmutat az egyes választók magatartásán.

Az NVB utalt arra, hogy iránymutatásának célja a visszaélések (például láncszavazás) megakadályozására vonatkozó jogértelmezés kifejtése a választások tisztaságának védelme érdekében.

Az iránymutatásokat az NVB a választási szervek számára ad ki, ám azok nem kötelezõ érvényûek, a testület álláspontját tükrözik.

Az NVB elnöke, Patyi András az ülés szünetében újságíróknak emlékeztetett rá: az NVB jogelõdje, az Országos Választási Bizottság 2006-ban már elfogadott egy állásfoglalást ezzel kapcsolatban, most az NVB tulajdonképpen megerõsítette és új számon, iránymutatásként adta ki. Mint mondta, az iránymutatás kiadásával, az értelmezés tudatosításával nehezebbé lehet tenni a láncszavazást.

Az elnök elmondta: a szavazólapokat nem kell borítékba tenni és lezárni.

Arra a kérdésre, hogy ha a szavazatszámláló bizottság észleli, hogy a választó valószínûleg nem tette a borítékba a szavazólapját, mit tehet, az elnök azt felelte: a szavazatszámláló bizottság nem nyomozóhatóság, de ha látszik, hogy üres borítékot kíván bedobni a polgár, akkor rákérdezhet, hogy hol van a szavazólap.