A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdõdik, és a következõ Országgyûlés megalakulásáig tart. Az államfõ az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. A miniszterelnök megválasztásához a képviselõk több mint a felének szavazata szükséges, a kormányfõ a megválasztásával hivatalba is lép. A korábbi alkotmány arról is rendelkezett, hogy a miniszterelnök megválasztásáról és a kormányprogram elfogadásáról az Országgyûlés egyszerre határoz. Az alaptörvényben és az új házszabályban viszont már nincs utalás kormányprogramra.

Szintén az alakuló ülésen választják meg - az országgyûlési törvény szerint a frakcióvezetõk indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással a házelnököt, az alelnököket és a jegyzõket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselõcsoport vezetõje jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzõket már az õ javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után. A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg.

A megválasztott képviselõk megbízólevelüket az Országgyûlés alakuló ülését megelõzõen a köztársasági elnöknek nyújtják be. Az alakuló ülést az államfõ nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételérõl. A korelnök és a korjegyzõk hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyûlésnek.

A képviselõk a mandátumvizsgálat eredményérõl szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról. Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje csütörtökön azt mondta az InfoRádióban, hogy az Országgyûlés május 6-án, az alaptörvény szerinti legkésõbbi idõpontban alakulhat meg, mert a választási jogorvoslat elhúzódhat.