Utolsó módosítás: 2014-04-11 10:10:27 |
|
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közjogi Intézetének adjunktusa szerint az új házszabály értelmében az ellenzéki összefogás kisebb pártjai úgy sem alakíthatnak önálló képviselõcsoportot, hogy a szövetség más tagjainak csatlakozását elfogadják. Vértesy László úgy indokolt, hogy az új parlament megalakulásának napján hatályba lépõ házszabály szerint országgyûlési képviselõcsoport alakítására a választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerzõ, ugyanazon párthoz tartozó képviselõk jogosultak; frakciót legalább öt képviselõ hozhat létre.
Mint mondta, amelyik önálló pártlista átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, de ötnél kevesebb képviselõi helyhez jutott, a házszabály alapján - kedvezményesen - három fõvel is megalakíthatja saját frakcióját. Ezt a rendelkezést azonban - hívta fel a figyelmet az adjunktus - csupán az önálló országos listát állító pártok esetében lehet alkalmazni, a múlt vasárnapi országgyûlési választásokon induló baloldali közös pártlista tekintetében nem.
Vértesy László közölte: azt a képviselõt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki vagy a párt tagja, vagy párt jelöltjeként indult a választáson, vagy olyan független, illetve függetlenné vált képviselõ, akinek csatlakozását a frakció elfogadta.
A házszabály szerint a frakcióalakításhoz legalább öt képviselõnek vagy ugyanazon párt tagjának kell lennie, vagy ugyanazon párt jelöltjeként kellett a választásokon elindulnia - fejtette ki, megjegyezve, hogy egy frakcióhoz bárki csatlakozhat, de ekkor is szükséges az öt ugyanazon párthoz tartozó tag, azaz legfeljebb hatodikként léphet közéjük.
Vértesy László értékelése szerint frakcióalakításra a választás idõpontjában ugyanazon párthoz tartozó képviselõk jogosultak, ami kizárja annak lehetõségét is, hogy egyes mandátumot szerzett képviselõk - a képviselõcsoportok megalakítását megelõzõen - más pártba átjelentkezzenek.
Az adjunktus elmondta, az MSZP-bõl, az Együttbõl, a Demokratikus Koalícióból (DK), a Párbeszéd Magyarországért (PM) pártból és Magyar Liberális Pártból (MLP) álló baloldali szövetségnek csupán egyetlen jogi lehetõsége van: közösen jogosultak a frakcióalakításra.
Ennek hiányában csupán az MSZP tud önállóan frakciót alakítani, így a DK négy képviselõje, az Együtt három képviselõje (mivel nem volt önálló az országos listájuk), a PM és az MLP egy-egy képviselõje függetlenként kezdhetik meg a parlamenti munkát - közölte.
Vértesy László azt mondta, képviselõcsoport alakítása a pártokat többletjogosultságokhoz juttatja nemcsak a parlamenti eszközök használatában, de a politikai befolyás tekintetében is, továbbá gazdálkodási kérdéseket is érint.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|