A legutóbbi népszámláláson 186 ezren vallották magukat németnek, de csak valamivel több mint 11 ezren szavaztak a nemzetiségi listára. Ennek nem az érdektelenség az oka, hanem az, hogy választaniuk kellett: vagy a nemzetiségi vagy a pártlistára voksolnak.

Sokan ezért nem regisztráltatták magukat – mondta a német nemzetiségi lista vezetõje. Heinek Ottó hozzátette: tanácskozási joggal bír majd a szószóló, vagyis részt vehet és szót kérhet a bizottsági üléseken, ha a bizottságoknak nem is lesz hivatalosan a tagja. A szószólói intézménytõl azt reméli, hogy jobban érvényesülhetnek majd a nemzetiségek érdekei, például az oktatásban.

„Meg kell próbálni a nemzetiségi önkormányzatoknak az oktatásügyekbe történõ beleszólási lehetõségeit erõsíteni, illetve fontos, hogy egyre több iskolában terjedjen el valós kétnyelvû oktatás. Ehhez pénz kell, amiért a szószólónak kell lobbiznia” – magyarázta a Krónikának Heinek Ottó.

Becslések szerint mintegy 10-12 ezer lengyel élhet Magyarországon, sokkal több, mint ahányan a népszámláláson lengyel nemzetiségûnek vallották magukat. Szószólójuk, Csúcs Lászlóné Halina elmondta: fõleg a magyar-lengyel kapcsolatokat szeretné erõsíteni.

„Idáig nagyon sokat tudtunk külsõ lobbival (elérni), most majd belülrõl is meg tudjuk csinálni. Nemcsak az itt élõ lengyelség számára tudunk intézni valamit, hanem a lengyel-magyar kapcsolatokért is. Nagyon jó lengyelnek lenni Magyarországon” – állapította meg Csúcs Lászlóné Halina.

Összesen 13 nemzetiségi szószóló lesz az újonnan felálló Parlamentben.