Ezek nagy többségét, 95,5 százalékát a Fidesz-KDNP kapta. A Jobbik lett a második 2 százalék körüli eredménnyel, a baloldali összefogás pedig a harmadik, 1 százalékkal. Idén elõször volt lehetõségük a külhoni magyaroknak arra, hogy részt vegyenek az országgyûlési választáson.

A legtöbben Erdélybõl és a Vajdaságból küldték haza a szavazatukat. Most elõször volt arra lehetõség, hogy azok a magyarok is részt vegyenek a választáson, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Több tízezren levélben küldték haza a szavazólapot, sokan viszont vasárnapra hagyták a voksolást, hogy a többi magyarral egy napon szavazhassanak.

Világszerte több mint ötven országból érkeztek levélszavazatok az ott élõ magyaroktól. Én tizenkét éves koromban hagytam el Magyarországot a második világháború után. De mindig magyarnak tartottam magam – ezt mondta az egyik külhoni szavazó.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este a mostani választás egyik legfontosabb újdonságának nevezte, hogy a határon túli magyarok is élhettek a szavazati jogukkal. A Nemzeti Választási Irodában vasárnap 19 órakor kezdték el összeszámolni a levélszavazatokat, és mostanra végeztek velük. Az összesen 159.316 visszaérkezett szavazócsomagból több mint 128 ezer szavazólap volt érvényes.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkezõk csak pártlistákra szavazhattak. Az elõzetes végeredmény szerint a voksok több mint 95 százalékát a Fidesz-KDNP kapta. A külhoni magyarok szavazatai alapján a Jobbik végzett a második, a baloldali pártszövetség a harmadik, az LMP pedig a negyedik helyen.

A Nemzeti Választási Irodában közben elkezdõdött annak a 183 urnának a felbontása, amelyek a magyarországi lakcímmel rendelkezõ választópolgárok külképviseleteken leadott szavazatait tartalmazzák. Ezeket - az átjelentkezettek szavazataival együtt - szombaton számolják össze. Akkor hirdethetik ki a választás elõzetes végeredményét.