Az MNB ügyvezetõ igazgatója azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy változnak a növekedési hitelprogram (nhp) feltételei, a forgóeszközhitelek maximális futamideje 1 évrõl 3-ra emelkedik, lehetõvé válik a faktoring finanszírozása, felgyorsulhat a portfólió-tisztítás és a beruházási hitelek lehívásának végsõ határideje fél évvel kitolódik. Nagy Márton elmondta: a válság alatt a bankok kockázatvállalása jelentõsen megváltozott, míg a válság elõtt könnyen jutottak a kockázatos vállalatok is hitelhez, a válság után már csak a legjobb hitelképességû cégeket voltak hajlandók finanszírozni a hitelintézetek. A bankok szinte teljesen bezárták a kkv-hitelpiacot, mindez egy negatív spirált indított be, ahol a gyenge hitelezés miatt romló gazdasági helyzet és a kilátások még jobban visszafogták a hitelkínálatot - mutatott rá Nagy Márton.

Jelezte: az nhp elsõ szakaszában, 2013 harmadik negyedévének folyamán közel 7300 vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez összesen 701 milliárd forint értékben, amibõl 473 milliárd forint hitelt az elsõ pillérben, 228 milliárd forint hitelt pedig a fedezetlen devizakitettség csökkentését célzó második pillérben folyósítottak a bankok. Az elsõ pillér 60 százaléka új hitel volt, annak több mint felét beruházási célra adták a bankok. Nagy Márton a program pozitív hatásai között említette meg, hogy elkerültük a hitelezés összeomlását, sõt pozitív fordulattal a kkv-knak nyújtott hitelállomány növekedni kezdett. Ezzel párhuzamosan egészségesebb szerkezet alakult ki a hitelezésben: a hosszú futamidejû kkv forintkölcsönök súlya emelkedett, miközben a devizahitelek súlya csökkent.

Kiemelte: a hitelkiváltás megengedésével az nhp élénkítette a bankok közötti versenyt, ami oldhatta a szigorú hitelkínálati korlátokat, egyúttal a program jelentõsen, 3-4 százalékponttal csökkentette a résztvevõ vállalkozások kamatterheit, ami javította hitelképességüket. Az ügyvezetõ igazgató arra is rámutatott, hogy a korábbi hitelállományon belüli súlyukhoz képest nagyobb mértékben részesedtek a mezõgazdaságban, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben tevékenykedõ vállalatok a kedvezményes hitelbõl, emellett csökkent a regionális koncentráció, a Közép-Magyarországon tevékenykedõ vállalkozások részesedése mérséklõdött, a Dél- és Észak-Alföld régiókban mûködõké pedig emelkedett a hitelállományon belül
.
Kifejtette: az 500 milliárd forintos induló és 2000 milliárd forintos teljes keretösszeggel meghirdetett második szakasz feltételeiben jelentõsen különbözik az elsõ szakasztól, ugyanis 15 hónap áll rendelkezésre a folyósításhoz, és a kihelyezett hitelek 90 százalékának új hitelnek kell lennie. Az nhp második szakaszában 2014. március végéig a programban részt vevõ hitelintézetek közel 94 milliárd forint értékben kötöttek szerzõdést mintegy 2500 vállalkozással. A második szakasz igénybevétele - a termelõi tevékenység szezonalitása miatt - a következõ idõszakban hónapról-hónapra emelkedhet a beruházási aktivitás erõsödésével - fûzte hozzá. A növekedési hitelprogram élénkítette a gazdaságot és a kkv-hitelezést, miközben a válság évei alatt 5-7 százalékkal csökkent a kkv-hitelállomány, addig 2013 második felében a pozitív fordulat következtében már újra hitelbõvülés volt tapasztalható.

Nagy Márton szerint az nhp 0,8 százalékkal növelte a GDP-t, és hozzátette, hogy a jövõben a program kihasználásának emelkedése további növekedési többletet generálhat. Az induló 500 milliárd forintos keret kihasználása esetén ez már 1-1,5 százalék körül lehet - mondta a jegybank ügyvezetõ igazgatója.