A fertõzéseket könnyebben kapjuk meg, ha szervezetünk legyengült. Ez azonban nemcsak az immunrendszeren múlik, hanem a másik két védelmi zóna, a bõr- és a bélflóra állapotán is. Ha ezek sérülnek, fogékonyabb a szervezet a fertõzésekre.

Tájékozatlansága miatt az ember magának is sok kárt tud okozni, erre a szakember két példát említ: ha indokolatlanul (nem orvosi rendelésre) szed valaki antibiotikumot, vagy rendszeresen antibakteriális szappanokat használ.

Köztudott, hogy az antibiotikumok nemcsak a betegséget okozó baktériumot, hanem a jótékony bélbaktériumokat is pusztítják. Ha a kúra nem tart sokáig, a bélflóra  pár nap alatt önmagától regenerálódik.
Egyetlen tojástól egészséges ember nem lesz szalmonellás

Más a helyzet, ha valaki hosszú ideig és több féle antibiotikumot kénytelen szedni, mert ezzel megbontja a bélflóra (és egyéb testtájai flórájának) normális összetételét, ami a szakember szerint olyan, mint az erdõnek a tarvágás. Vagyis a bélben tömegével semmisülnek meg baktériumcsoportok, melynek következményeként a szervezet védtelenné válik, ezért olyan fertõzéseket is megkap, melyek miatt a hétköznapi állapotában nem betegedne meg.

Ilyen például a szalmonellás tojás esete. Egészséges emberben százmillió fertõzõ szalmonellabaktérium szükséges a fertõzéshez, ez egyetlen tojásban nincs meg. Akinek a bélflórája hiányos, vagy a steril élelmiszer fogyasztása miatt immunrendszere nem készült fel ezeknek a kórokozóknak a kivédésére, az viszont megbetegedhet – áll a Semmelweis Egyetem sajtóközleményében.
A probiotikumok nem adnak tartós védelmet

Sokan úgy tudják, hogy ha antibiotikum szedésére kényszerülnek, javasolt valamilyen probiotikum szedése is, épp a bélflóra megóvása érdekében. Dr. Barcs István szerint a probiotikumok nem ártanak, de tartós védelmet nem fognak adni. Ennek az az oka, hogy a bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi, csak rá jellemzõ baktérium törzsekbõl (a baktériumok „egyedei”) áll össze. Barcs István megfogalmazásában õk szervezetünk „saját népei”.

A probiotikumok viszont az emberhez nem adaptálódott „átutazók”. Baktériumaik átmenetileg ki tudják tölteni az antibiotikum kúra miatt keletkezett ûrt, de hosszú távon nem életképesek a szervezetben. Olyanok, mint a vendégmunkások: elvégzik hasznos feladatukat, aztán dolguk befejeztével távoznak.
Kell, hogy a gyerek összeszedjen fertõzéseket a homokozóban

Sokan hiszik, hogy egészségük záloga az állandó fertõtlenítés, a steril környezet elérése. Nem sokan tudják, hogy a túl steril környezet nem feltétlenül jó, mert akik így élnek, azoknak a szervezete nem szokik hozzá a fertõzõdésekhez. Így történhet meg az, hogy azonnal megbetegednek, amint olyan helyre mennek (tömegközlekedés, munkahely, külföld) ahol a megszokottól eltérõ mikroflórával találkoznak, mert nem alakul ki a megfelelõ ellenálló képességük.  Barcs István szerint mindez a túlcivilizált országokra jellemzõ a leginkább.

Ha valaki gyerekkorában átesik a (esetleg homokozóban megkapott) tünetmentes toxoplazma fertõzésen, akkor terhessége alatt már védett lesz, vagyis nem kell a macskákat kerülnie attól rettegve, hogy magzata károsodik – magyarázza, miért veszélyes a túlzott sterilitás.

Dr. Barcs István óv attól mindenkit, hogy antibakteriális kozmetikumokat használjon, mert ezzel tönkreteszi a szervezet elsõdleges védelmi vonalát, a bõrt. A tisztálkodás önmagában is, mechanikusan eltávolítja a szennyezéseket, ezzel együtt csökkenti a baktériumok számát is, de kémiailag csökkenti a verejtékbõl származó antimikrobás hatású sók, zsírsavak mennyiségét is. Ha mindez  folyamatos fertõtlenítéssel egészül ki,  lemossák még a védõ baktérium réteget, megnyitva az utat a fertõzések elõtt. A szakember arra figyelmeztet: nem tehet rosszabbat egy gondoskodni vágyó anya gyermekével, minthogy antibakteriális tusfürdõvel fürdeti.

- Ne szedjen antibiotikumot orvosi rendelés nélkül, ráadásul ne több félét, hosszabb ideig.
- Savanyított tejtermékek közül válassza elsõsorban az aludttejet, mert abban bizonyosan nincs mesterséges adalékanyag.
- A szülõ úgy védheti meg leginkább a gyermekét, ha engedi piszkosnak is lenni.
- Hazaérkezéskor kezet kell mosni (tömegközlekedés, vásárlás, iskola, munka után) de otthoni környezetben evés elõtt már nem feltétlenül.
- Saját kert fájáról származó gyümölcsöt meg  lehet enni mosás nélkül.
- A penészes élelmiszert ki kell dobni (pl. nem elég a lekvár tetejérõl kanállal levenni), mert a penészgomba rákkeltõ toxint termelhet, ami az egész élelmiszert szennyezhette.
- Házi gombatenyészetek fogyasztása  (pl.  japán kristály) lehet jó, de a házi továbboltások során akár káros baktériumok is kerülhetnek bele.
- A padló fertõtlenítése felesleges (kivéve kisgyerekes háztartásokban).
- Wc tisztításához indokolt fertõtlenítõ hatású szert használni
- Antibakteriális kézmosó rendszeres használata nem javasolt, mert a bõr védõ funkcióját tönkreteszi, elég a normál kézmosás szappannal.