2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint véltékForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-04-27 11:15:55
A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték: az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószínû, hogy el fog tûnni - derült ki svájci és amerikai genetikusok tanulmányaiból.

Az embernél és minden emlõsnél a genom egyetlen elemén múlik, fiú vagy lány születik-e. Ez az elem az Y kromoszóma, mely csak a férfiakban van jelen. Az õ nemi kromoszómapárjuk egy X és egy Y, míg a nõké két X kromoszóma. Az Y kromoszóma hordozza a férfi ismertetõjegyek kialakulásáért felelõs géneket.

Ez nem mindig volt így: évmilliókkal ezelõtt az Y és az X azonosak voltak, majd a hím állatokban az Y új irányba kezdett fejlõdni. Az evolúció során azonban annyira összezsugorodott, hogy már csak mintegy húsz gént tartalmaz, míg az X több mint ezret hordoz - írta a Science Daily tudományos-ismeretterjesztõ portál a Nature tudományos lap csütörtöki számában megjelent tanulmányt ismertetve.

A Lausanne-i Egyetem Integratív Genomikai Központja (CIG) és a svájci Bioinformatikai Intézet Henrik Kaessmann vezette kutatócsoportja arra kereste a választ, mely gének maradtak fent az Y kromoszómában. Az emlõsök három rendjébõl (méhlepényesek, erszényesek, tojásrakók) 15 faj kromoszómáit tanulmányozták - összehasonlításul a csirkéét is.

A hím és nõstény állatoktól nyert szövetmintákban nem elemezték azokat a genetikai szekvenciákat, amelyek mindkét nemnél közösek, csak az Y-kromoszómához kötõdõeket. A több mint 29 ezer számítógépes munkaórát igénybe vevõ kutatás a férfi kromoszóma legnagyobb genetikai atlaszát eredményezte.

A tudósok kimutatták, hogy a nemet meghatározó gén (SRY) a méhlepényesek és az erszényesek közös õsénél körülbelül 180 millió évvel ezelõtt alakult ki, a tojásrakó emlõsök hasonló funkciójú AMHY génje mintegy 175 millió éve. A majdnem egy idõben, ám egymástól teljesen függetlenül kifejlõdõ két gén megjelenésével együtt járt a here kialakulása - mondta Kaessmann.

A Nature legfrissebb számában egy másik tanulmány is megjelent az Y-kromoszómáról. A Massachusetts-i Mûszaki Egyetem (MIT) David Page vezette kutatócsoportja azt vizsgálta, mennyire stabilak az Y-kromoszóma megmaradt génjei. Egy korábbi kutatás ugyanis kimutatta, hogy az eredeti 600-ból mindössze 19 maradt meg, ezért úgy vélték, az Y a genetika "kifutó modellje".

Az új kutatás - szintén az állati Y kromoszómákkal végzett összehasonlítás útján - kimutatta, hogy az utóbbi 25 millió év alatt mindössze egy õsi gén veszett el, a maradékból pedig nagyjából egy tucat nem a herékkel és a spermiumtermeléssel kapcsolatos. Ezek a gének az X kromoszómával közös párjukkal együtt tudnak csak kifejezõdni, egyedül nem mûködnek. A fehérjék elõállításában és stabilizálásában van szerepük.

Page kutatócsoportja most azt szeretné kideríteni, az Y kromoszómának ezek a hosszú életû génjei pontosan milyen módon mûködnek, hogy többet tudjanak meg a nemek szerint öröklõdõ betegségekrõl.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!