A fenntartható fejlõdés generálta igények változása miatt egyre nagyobb hangsúlyt kap épületeink energiatudatos tervezése, építése, fejlesztése. A beruházók is mind inkább a hosszú távú gazdaságos fenntarthatóságot tartják szem elõtt, így az épületek teljes életciklusát felölelõ mûszaki és pénzügyi tervezés szinte minden épületkategória esetében ma már alapkövetelmény. Ezt az alapelvet, s megrendelõi igényt ismerte fel már a '90-es évek elején a darmstadti Passivhaus Institut (Passzívház Intézet), mely megalkotta a ma már a világ több országában az energiatakarékos épületekre alkalmazott német minõsítési rendszert.

Az azóta letelt 25 évben azonban nagyot fordult a világ. A technológiai fejlõdéssel összhangban, a közel nulla energiaigényû épületek fejlesztése mellett egyre nagyobb figyelem irányul a megújuló energiák különbözõ gépészeti eszközökkel történõ hasznosítására is; egyre kifizetõdõbb lesz ugyanis a helyi, megújuló energiatermelés. Éppen ezért 2014-ben a Passzívház Intézet két új minõsítési kategóriát is bevezetett. Az új osztályok már az épületekhez köthetõ energiatermelést is figyelembe veszik.
Passzívház Plusz (Passive House Plus): olyan épület, amely annyi energiát termel, amennyit elfogyaszt
Passzívház Prémium (Passive House Premium): a házra telepített berendezések több energiát termelnek, mint amennyit az épület elfogyaszt

"Egy családi ház, melyet a passzívház szabvány szerint építettek viszonylag könnyen energiatermelõ kategóriába kerülhet. Ugyanez viszont egy többlakásos ház esetében már sokkal nehezebb feladat: ezek az épületek ugyanis fajlagosan (a lakóterülethez viszonyítva) kisebb hasznosítható tetõfelülettel rendelkeznek, ahol például a napelemeket el lehet helyezni. Emiatt az új energiaosztályok az energiatermelési potenciált a földszinti beépítettséghez képest veszik figyelembe" - mondta el Benjamin Krick, a Passivhaus Institut tudományos kutatója egy nemzetközi konferencián.

Hazánkban is egyre nagyobb népszerûségnek örvendenek a passzívházak; mind többen építenek vagy vesznek ilyen ingatlant. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen épületek többsége rendelkezik is hivatalos minõsítéssel. Amennyiben górcsõ alá vesszük az ingatlanhirdetéseket, nem kell hozzá avatott szem, hogy a legtöbb "passzív" jelzõvel jegyzett ajánlatnál kiszúrjuk, hogy csak szépen becsomagolt reklámfogásról van szó. Úgy tûnik, a hazai ingatlanközvetítõk is felismerték az igényt, miszerint a fogyasztók egyre inkább az energiatudatos épületek irányába húznak. Az ilyen épületek zászlóshajója pedig egyértelmûen a passzívház technológiával épült ingatlanok - a fogalommal ugyanis a legtöbb ember, ha csak hallomásból is, de már találkozott. A legtöbb épület viszont nem passzívház, csupán A+ energetikai besorolású, esetleg minõsített anyagokból épült ingatlan. A minõsítési kritériumoknak ugyanakkor semmiképp sem felelnek meg.

Pedig egy minõsített passzívházas fejlesztés nagyságrendileg csupán 20-30 százalékkal kerül többe, mint egy hagyományos A+ energetikai besorolással bíró épület. Ebbõl nagyjából 5-10 százalékot a gépészet, 15-20 százalékot pedig a többlet hõszigetelés, illetve a nyílászárók emésztenek fel. Az árrés egy hagyományos energiatakrékos épület és egy passzívház között talán elsõre soknak tûnhet, de érdemes megtérülési számítást végezni a beruházás elõtt. Sokat mondó adat például, hogy egy passzívház fûtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket. Arról nem is beszélve, ha valamelyik új minõsítési kategóriába (Passzívház Plusz; Passzívház Prémium) esik az ingatlan, akkor soha többet nem kell rezsiköltséggel számolnunk. Természetesen a fenntarthatóságot mindig egyedileg kell megvizsgálni, s az is lehet, hogy egyes esetekben éppen nem egy passzívház lesz a leggazdaságosabb megoldás.

Ezt nem árt, ha tudod a túltermelésrõl!

Míg régebben az 50 kWh-nál kisebb erõmûvekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezõen át kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, addig 2012-tõl a túltermelésért mindössze 22 forintot kapnak kWh-ként (ez körülbelül 50 százalékos átvételi díj - a szerk.) a kiserõmûvek tulajdonosai. Ráadásul a háztartási kiserõmûvek tulajdonosainak túltermelés esetén még adófizetési kötelezettsége is keletkezhet. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján ugyanis adóalanynak minõsül az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt üzletszerû, és/vagy tartós vagy rendszeres jelleggel folytat olyan tevékenységet, mely ellenérték elérésére irányul vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. Tehát abban az esetben, ha a háztartási méretû kiserõmûvet eleve olyan módon tervezték és építették meg, hogy a várható energiatermelése meghaladja a személyes szükségletet, s így az energiatermeléshez kapcsolódóan akár a rendszeresség, akár az üzletszerûség vélelmezhetõ, akkor a magánszemély részérõl megvalósul a gazdasági tevékenység, így áfa adóalannyá válik, be kell jelentkeznie.