2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Albérletbe menne? Itt a fontos törvényi változásForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-04-30 21:34:58
Az új Polgári Törvénykönyv a költségviselés, a használat, a használat ellenõrzése, a bérleti díj és a törvényes zálog kapcsán nagyrészt fenntartja a korábbi szabályokat, de komoly változásokat is végrehajt, amelyekre érdemes odafigyelni.

Ezt hangsúlyozza Ódor Dániel, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda ügyvédje.

A bérlõ számára kedvezõ, hogy az új szabályozás felmondási jogot alapít a bérlõ részére abban az esetben, ha a bérelt dolog lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség, és annak állapota az egészséget veszélyezteti. A felmondás jogát a bérlõ még abban az esetben is gyakorolhatja, ha errõl a tényrõl a szerzõdés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének idõpontjában tudott vagy tudnia kellett volna - tájékoztat Ódor Dániel.

További elõny a bérlõnek, hogy az új törvény már tartalmazza az eddigiekben csak a gyakorlatban mûködõ karbantartási/javítási szabályt, melynek értelmében a bérlõ a bérbeadót terhelõ karbantartási vagy javítási munkálatokat elvégezheti a bérbeadó költségére, ha azokat a bérbeadó nem végzi el. A Taylor Wessing ügyvédje kiemeli, lakásbérlet esetén a bérleti szerzõdésben biztosítékként kiköthetõ kaució mértékét az új törvény háromhavi bérleti díjnak megfelelõ összegben maximalizálja. Az ezt meghaladó biztosítékot a bíróság a bérlõ kérésére mérsékelheti.

Az új törvényben változatlanul szerepel az a szabály, mely szerint, a bérleti szerzõdés akkor is fennmarad, ha a tulajdonos eladja az ingatlant. Változás azonban, hogy ilyen esetekben a régi és az új tulajdonos egyetemlegesen köteles helytállni a bérlõvel szemben minden, a bérbeadót a bérleti szerzõdés alapján terhelõ kötelezettség teljesítéséért. Ez szintén jelentõs elõny a bérlõ számára, hiszen igényével a korábbi és az új tulajdonoshoz is fordulhat. Az eredeti tulajdonos számára viszont terhet jelent, hiszen a fenti kötelezettség alól gyakorlatilag csak a bérlõ hozzájárulásával szabadulhat - világít rá a szakjogász.

Szabályozott felmondási idõk

Az új törvény a korábbi szabályozásnál részletesebben rögzíti a felmondási idõt. A szerzõdést napi bérleti díj kikötése esetén bármikor, egyik napról a másikra; heti bérleti díj kikötése esetén a hét végére, legkésõbb a hét elsõ napján; havi bérleti díj kikötése estén a hónap végére, legkésõbb a hónap tizenötödik napjáig; hosszabb idõszakra kikötött bérleti díj esetén a szerzõdésben meghatározott idõszak végére, legkésõbb az azt megelõzõ harmincadik napig lehet rendes felmondással felmondani.

Amennyiben a bérlõ a fenti közlési idõpontok után mondja fel a jogviszonyt, az nem a felmondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondást a következõ idõszakra kell érteni - összegez a szakértõ. Változatlan marad az a szabály, mely szerint az új tulajdonos felmondhatja a határozatlan idõre kötött bérleti szerzõdést, ha õt a bérlõ a bérleti viszony fennállása vagy jelentõs feltételei tekintetében megtévesztette.

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó külön törvény szabályai továbbra is alkalmazandóak. Ezek közül az egyik legjelentõsebb elõírás, hogy a bérleti szerzõdés felmondását megelõzõen a lakbér fizetését elmulasztó bérlõt írásban fel kell szólítani a teljesítésre. A felszólítást követõen a felmondás az elmulasztott határnapot követõ hónap utolsó napjára szólhat és a felmondási idõ nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A 2014. március 15. elõtt létrejött bérleti jogviszonyokra továbbra is a korábbi szabályozást kell alkalmazni. A felek ugyanakkor megállapodhatnak abban, hogy ezekre a szerzõdésekre teljes egészében az új szabályozást rendelik alkalmazni.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!