A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi rendszer stabilitásának erõsítése érdekében szigorította a banki likviditási mutatókra vonatkozó rendeletet. Eszerint a bankok devizafinanszírozás megfelelési mutatójának (DMM) - a devizaeszközök fedezetéül szolgáló devizaforrások és a hosszú lejáratú devizaeszközök hányadosa - minimális szintje a jelenleg hatályos 65 százalékról 2014. július 1-jével 75 százalékra, majd félévente 5 százalékpontonként 100 százalékra nõ 2017. január 1-jéig. Így javul a bankok devizaeszközei és devizaforrásai lejárata közötti összhang.

Nagy Márton, a jegybank ügyvezetõ igazgatója az MNB keddi tájékoztatóján elmondta: a cél a likviditási kockázatok mérséklése, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének további növelése. Az intézkedés a pénzügyi rendszer stabilitásának erõsítése mellett csökkenti a jegybank devizatartalék tartási kötelezettségeit, és így az ebbõl fakadó költségeit is - tette hozzá Nagy Márton.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezetõ elemzõje az MNB kedden bejelentett intézkedéseirõl tömören megjegyezte: jobb késõn, mint soha. Kiemelte: ha mintegy tíz évvel ezelõtt léptettek volna életbe egy ilyen szabályozást, akkor nem következik be a devizahitelek felfutása, elkerülhetõ lett volna annak káros hatása - fûzte hozzá. Mivel ez egy MNB-rendelet, a bankoknak mindenképpen végre kell hajtaniuk, mégpedig határidõre, ennek pozitív következményeként az MNB devizatartaléka valóban csökkenhet - mutatott rá.

Török Zoltán kiemelte: ezzel párhuzamosan a hazai kereskedelmi bankoknak jelentõs költségekkel jár majd a rövid lejáratú devizabetétek hosszú futamidejûekre átváltása. A külföldi tulajdonú magyarországi leánybankok ebbõl rosszul jönnek ki, ez rontja majd az eredményességüket, ami gyengíteni fogja a most is igen szerény hitelezési hajlandóságukat, tehát jelentõsek lesznek a kedvezõtlen hatások is - elemezte a Raiffeisen vezetõ elemzõje.

Németh Dávid, a K&H Bank vezetõ elemzõje kiemelte: a bankoknak rövid távon kevés tennivalót jelent most a rendelkezéseknek való megfelelés, mert a többség már eleget tesz a jelenlegi követelményeknek. A hosszabb futamidõre szóló devizaforrások iránti jelentõsebb igény 2016-ban jelentkezik majd tömegesen, kérdés persze, hogy addig a devizahitelek állományának lecserélõdése milyen ütemben megy végbe, mennyi lesz a tõke-, illetve mennyi a kamattörlesztés. Németh Dávid kiemelte: a hazai bankok számára kiadásokkal járhat a rövid lejáratú források lecserélése, mivel most ezek kamata legalább 150 bázisponttal alacsonyabb, mint a hosszabb futamidejûeké.

A K&H vezetõ elemzõje szerint ez csökkenti majd a hazai bankok jövedelmezõségét, bár hozzátette, nem gondolja, hogy a rövid betéteket például 10 éves futamidejû devizaforrásokra váltanák át, úgy vélte, a 2-3-5 éves forrásokat keresik majd a bankok.