A betegségnek ezt a fajtáját általában gyermekkorban diagnosztizálják. A kór megöli a hasnyálmirigy inzulintermelõ sejtjeit, így az inzulinhormon nem tudja szabályozni a vércukorszintet. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedõk injekcióval vagy pumpával viszik be szervezetükbe az inzulint.

Az eredmény a tudósok szerint nagy elõrelépés ahhoz, hogy a betegével megegyezõ génállományú sejteket ültethessenek be a hiányzó inzulintermelõ sejtek helyettesítésére - mondta Dieter Egli, a kutatás vezetõje, a New York-i Õssejt Alapítvány Kutatóintézet munkatársa. Tanulmányuk a Nature tudományos folyóirat honlapján jelent meg.

A kutatók azzal a módszerrel dolgoztak, amelyet részben az állatok klónozásánál alkalmaznak. A cukorbeteg páciens bõrsejtjébõl nyert DNS-t donációból származó emberi petesejtekbe ültették, ezekbõl embriókat növesztettek. Az embriókból kiemelték az õssejteket, amelyekbõl a szervezet bármilyen típusú sejtje kifejlõdhet. Ezekbõl az õssejtekbõl állították elõ az inzulintermelõ sejteket.

Egli szerint az állatokon végzett tesztek ígéretesek, ám még nem tudta megmondani, emberi klinikai vizsgálatokra mikor kerülhet sor. Doug Melton, a Harvard Õssejt Intézetének kutatója - aki a munkában nem vett részt - a tanulmányt jelentõs technológiai eredménynek tartja, ám úgy véli, inkább a tudományos kutatás új eszköze lehet, mint az emberi transzplantáció kiindulási pontja.

Korábban más módszerekkel készítettek már a cukorbeteg páciens génjeihez illeszkedõ inzulintermelõ sejteket, tehát az új, klónozott sejtek ezekkel is összehasonlíthatók. Más tudósok elhunytak inzulintermelõ sejtjeinek beültetésével keresnek új terápiás lehetõségeket.

A friss kutatás a harmadik, amelyben a tudósok klónozással állítottak elõ emberi õssejteket, és a elsõ, amelyben az õssejtekbõl inzulintermelõ sejteket nyertek.