Összeállítás a legjelentõsebb, legérdekesebb magyar találmányokról, feltalálókról:

1616 - MACHINAE NOVAE - Verancsics Faustus (1551-1617) püspök, politikus, író, filológus, történetíró, tervezõmérnök, aki kocsikat, hajókat, szélturbinát, sajtoló- és zúzógépeket, ostromgépeket, markológépet tervezett. 1616-ban megjelent Machinae Novae címû mûvében szerepelt az elsõ ejtõernyõ s az elsõ lánchíd leírása. Õ a mentõöv és a hordozható kötélhíd feltalálója is.

1769-1770 körül - SAKKOZÓGÉP, BESZÉLÕGÉP - Kempelen Farkas (1734-1804) polihisztor, természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentõsebb magyar tudósa 1769-ben egy sakkozógépet készített, amely Török néven vált híressé. A gépben ugyan egy ember is el volt rejtve, a találmány újszerûsége abban állt, hogy rafináltan elhelyezett tükrök és rések segítségével belülrõl tájékozódott. 1770 táján - elsõként a világon - beszélõgépeket szerkesztett, melyek a belenyomott levegõt az emberi hanghoz hasonló levegõrezgésekké alakították át.

1820-23 - NEMEUKLIDESZI GEOMETRIA - Bolyai János (1802-1860) matematikus 1820-23 között kidolgozta az abszolút geometriát, elmélete a nemeuklideszi geometriáról 1831-ben jelent meg apja, Bolyai Farkas munkájának függelékeként (Appendix).

1836 - BIZTONSÁGI GYUFA - Irinyi János (1817-1895) vegyész 1836-ban kidolgozta és szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát. (A foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesítette a kálium-klorátot.) 1839-40-ben létrehozta saját gyárát Elsõ Pesti Gyújtófák Gyára néven.

1860 - DINAMÓ - Jedlik Ányos (1800-1895) természettudós az egysarki villámindítóval, az elsõ unipoláris géppel való kísérletezései során fedezte fel 1859-60-ban a dinamóelvet, az elektromos öngerjesztés elvét. Mivel a közzétételt elmulasztotta, világszerte Siemenst tekintik a feltalálónak. Nevéhez fûzõdik a villanymotor (villámdelejes forgony) és a szódavíz-készítés feltalálása is.

1866 - TORPEDÓ - Luppis János (1813-1875) tengerésztiszt az osztrák-magyar haditengerészet fregattkapitánya R. Whitehead angol feltalálóval közösen készítette el torpedóját, ami a maiakhoz hasonló fegyver volt. Sorozatgyártását 1868-ban kezdték meg, elsõ harcszerû bevetése 1877-ben, a perui polgárháborúban történt, tömegesen elõször az orosz-japán háború tengeri ütközeteiben használták.

1885 - TRANSZFORMÁTOR - Zipernowsky Károly (1853-1942), Déri Miksa (1853-1938) és Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) mérnökök közösen nyújtották be Javítások indukciós készülékeken villamos áramok transzformálása céljára címû szabadalmukat, amellyel megalkották az elsõ energiaátvitelre alkalmas, zárt vasmagú transzformátort.

1891 - EÖTVÖS-INGA - Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus 1888-tól a gravitáció kutatására kifejlesztette a már életében róla elnevezett torziós ingát, amellyel egyaránt lehetett végezni alapkutatást (a gravitáló és a tehetetlen tömeg arányosságának kísérleti vizsgálata) és alkalmazott kutatást (geofizikai mérések, olajkutatás). 1891-ben készült el az elsõ horizontális variométer, az Eötvös-inga.

1892 - TELEFONHÍRMONDÓ - Puskás Tivadar (1844-1893) elektrotechnikus 1892-ben az Osztrák-Magyar Monarchia Szabadalmi Hivatalában, majd még 18 országban bejelentette Új eljárás telefonújság szervezésére és berendezésére megnevezéssel a telefonhírmondó, a mai rádió elõdjének szabadalmát. Puskás a világon az elsõk között fejlesztette ki a telefonközpontot.

1893 - PORLASZTÓ - Bánki Donát (1859-1922) és Csonka János (1852-1939) gépészmérnökök feltalálták a karburátort, a motorok által igényelt levegõ-üzemanyag keverék elõállítására szolgáló szerkezetet, köznapi nevén a porlasztót, amelyet 1893-ban szabadalmaztattak. Õk voltak a magyarországi motorgyártás megteremtõi is.

1904 - VOLFRAMSZÁLAS IZZÓ - Just Sándor (1872-1937) és Hanaman Ferenc (1878-1941) magyar származású bécsi mérnökök 1904. december 13-án, már az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. mérnökeiként Budapesten szabadalmaztatták a volfrám izzószál gyártási eljárását. Volfrámszálas izzót (villanykörtét) elõször az Egyesült Izzó gyártott, és Európa-szerte Tungsram márkanéven vált ismertté.

1908 - BOLYGÓMÛVES SEBESSÉGVÁLTÓ - Galamb József (1881-1955) gépészmérnök találmánya volt az elsõként a Ford T-modellnél alkalmazott bolygómûves sebességváltó és a levehetõ hengerfejû motor.

1919 - TELEHOR - Mihály Dénes gépészmérnök, a távolbalátás nemzetközileg ismert úttörõje 1919-ben mutatta be tökéletesített Telehor nevû készülékét, amely több kilométeres távolságra közvetített állóképeket, azaz valójában képtávíró volt. Továbbfejlesztve azt, 1929-ben a berlin-witzlebeni rádióállomás - elõször a világon - mozgó televíziós közvetítést adott. Õ tekinthetõ a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának, mivel már 1922-ben jelentkezett egyik legjelentõsebb találmányával, a Projectophon-nal, amellyel nemzetközi szinten is elismerést nyert a hangosfilm területén, 1930-ban pedig a phonokerék megalkotásával sikerült megoldania a kép és a hang szinkronját.

1928 - POROLTÓ - Szilvay Kornél (1890-1957) gépészmérnök, tûzoltóezredes. 1928. június 30-án szabadalmaztatta a Szilvay-féle tûzoltó berendezést, tûznek oltóporral vagy habbal való oltására.

1928 - HELIKOPTER - Asbóth Oszkár (1891-1960) mérnök az I. világháború után több éves kísérletezés eredményeként megépítette légcsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált helikopterét. Az õ gépe volt az elsõ, amely valóban egy helybõl, függõlegesen szállt fel 1928. szeptember 29-én.

1928 - TORLÓSUGÁR-HAJTÓMÛ - Fonó Albert (1881-1972) gépészmérnök 1928-ban kidolgozta a nagy magasságban hangsebességnél gyorsabban haladó repülõgép számára alkalmas hajtómûvet, amelyet légsugár-motornak nevezett el. A repülõgép-sugárhajtómû feltalálásban mindenki mást megelõzött.

1930 - C-VITAMIN - Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Nobel-díjas orvos, biokémikus. A sejtlégzés tanulmányozása során a paprikából 1930-ban sikerült izolálnia a C-vitamint, amelyet - utalva az anyag skorbutot megszüntetõ hatására - aszkorbinsavnak nevezett el.

1934 - STRESSZ - Selye János (1907-1982) kanadai magyar orvosbiológus, kémikus. 1934-ben õ írta le elõször a stressz fogalmát, majd kidolgozta a stressz-elméletet.

1934 - NUKLEÁRIS LÁNCREAKCIÓ - Szilárd Leó (1848-1964) magyar születésû amerikai fizikus, biofizikus 1934. március 12-én szabadalmi bejelentést tett a nukleáris láncreakció energiatermelésben való alkalmazása tárgyában, valamint 1936-ban az atombomba mûködésével kapcsolatban (ez utóbbi titkos maradt). Wigner Jenõvel és Teller Edével együttmûködve 1939-ben megtalálták az atommag-hasadásból származó neutronokat, amelyek a láncreakciót létrehozzák. 1942. december 2-án beindították a világ elsõ atommáglyáját, amely létrehozta a szabályozott láncreakciót.

1942 - ATOMREAKTOR - Wigner Jenõ (1902-1995) Nobel-díjas magyar születésû amerikai fizikus, az elsõ atomreaktor megvalósítására hivatott csoport vezetõje. 1942 decemberében mûködésbe lépett az elsõ reaktor, s az atomtitok birtokában elkészült az amerikai atombomba is. A II. világháború után fejlesztette ki a plutónium-reaktort. Õ javasolta a grafitos lassítás helyett a vízzel történõ lassítást és hûtést.

1943 - GOLYÓSTOLL - Bíró László (1899-1985) magyar születésû argentin újságíró. 1943. június 10-én Argentínában szabadalmazták golyóstollát, amelyet elõször Eterpen néven hoztak forgalomba, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusították.

1945 - SZÁMÍTÓGÉP - Neumann János (1903-1957) magyar születésû amerikai matematikus First Draft of a Report on the Edvac címû, 1945-ben megjelent mûvében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ Neumann-elvek-ként tart számon. Felismerte, hogy a számítógépben nemcsak az adatokat, hanem a mûveleti utasításokat, vagyis programokat is lehet tárolni. Az EDVAC 1949-ben készült el, az elsõ Neumann-elvû számítógépet (EDSAC) Angliában építették meg.

1946 - HOLDRADAR - Bay Zoltán (1900-1992) magyar születésû amerikai fizikus, akadémikus a II. világháború után 1946. február 6-án világraszóló jelentõségû eredményt ért a Holdról visszavert radarjelek észlelésével, amelyet mai napig használatos jelismétlési és jelösszegzési ötletének megvalósítása tett lehetõvé.

1948 - HOLOGRÁFIA - Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas magyar születésû angol elektromérnök 1948-ban felfedezte a holográfiát, azaz a fény hullámtermészetén alapuló olyan képrögzítõ eljárást, amellyel a tárgy struktúrájáról tökéletes térhatású, vagyis háromdimenziós kép hozható létre.

1952 - HIDROGÉNBOMBA - Teller Ede (1908-2003) magyar születésû amerikai fizikus, a hidrogénbomba atyja. 1952. november 1-jén sikerrel próbálták ki az elsõ kísérleti hidrogénbombát, amelynek elõállításában kiemelkedõ szerepe volt. Elsõsorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentõsek.

1964 - BASIC NYELV - Kemény János (1926-1992) magyar születésû amerikai matematikus, a BASIC programnyelv egyik szülõatyja. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtzzal kidolgozott egy, a számítógépek idõosztásos mûködését lehetõvé tevõ rendszert, majd a BASIC néven ismert számítógépes programnyelvet, amellyel lehetõvé vált, hogy az addig csak kutatóknak hozzáférhetõ misztikus számítógépen diákok is dolgozhassanak.

1974 - MICROFLOPI - Jánosi Marcell (1931-2011) gépészmérnök, konstruktõr a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) kifejlesztette az MCD típusú hajlékonylemezt. A floppy disk vagy floppy adattároló eszköz, ami egy mágnesezhetõ felületû vékony, hajlékony lemezbõl és egy azt védõ négyszögletes, keményebb mûanyag tokból áll. (A szabadalmi idõ lejártakor Jánosi nem hosszabbította meg azt, ezért bárki felhasználhatta találmányát.)

1974 - BÛVÖS KOCKA - Rubik Ernõ (1944-) építész, belsõépítész 1974-ben kitalálta, 1976-ban szabadalmaztatta a Rubik-kocka néven világhírûvé vált térbeli logikai játékát.

1976 - BÉRES-CSEPP - Béres József (1920-2006) tudományos kutató a róla elnevezett cseppek feltalálásával lett világhírûvé. Az általa készített szer a nyomelemek pótlásával visszaállítja a szervezet biológiai rendjét és erõsíti immunrendszerét. A Béres-cseppet 1976-ban már szabadalom védte.

1980-as évek - MICROSOFT-FEJLESZTÉSEK - ifj. Simonyi Károly (1948-) magyar származású amerikai informatikus, szoftverfejlesztõ, aki egyik vezetõ fejlesztõje volt a Windows operációs rendszernek, a Word szövegszerkesztõnek és az Excel táblázatszerkesztõ programnak.

2004 - ÜVEGBETON - Losonczi Áron (1978-) építészmérnök, aki friss diplomásként, egy posztgraduális képzésen Stockholmban alkotta meg a Light-Transmitting Concrete (fényáteresztõ beton) elsõ betûibõl LiTraConnak nevezett anyag prototípusát. Az amerikai Time magazin 2004 legjelentõsebb találmányának minõsítette a fényáteresztõ betont.

2006 - GÖMBÖC - Domokos Gábor (1961-) és Várkonyi Péter (1979-) a Budapesti Mûszaki Egyetem oktatói fedezték fel ezt a különleges tulajdonságú háromdimenziós testet, amelynek specialitása, hogy összesen két - egy stabil és egy instabil - egyensúlyi helyzete van.

2013 - ONKOKÉS - Takáts Zoltán kémikus, az Imperial College kutatója által feltalált intelligens sebészi kés, az iKnife operáció közben folyamatosan informálja az orvost az érintett szövet kémiai jellegzetességérõl és arról, hogy tartalmaz-e rákos sejteket.