Az újraválasztott házelnök szerint a most induló parlamenti ciklusban érdemibbé kell tenni az Országgyûlés munkáját. Kövér László az M1 Az este címû mûsorának kedden adott interjúban célként jelölte meg, hogy ha valaki a parlamenti ülés közvetítésére kapcsol, akkor érdemi vitát lásson, ne pedig azt, amit huszonegy-néhány éven keresztül, hogy egy bizottságnyi ember sem ül a plenáris vitán és gyakorlatilag nem a törvényekhez benyújtott módosító indítványokról beszél, hanem rögeszméit hajtogatja, vagy rosszabb esetben a vele szemben állót minõsíti. Azt reméli, hogy az erõs, nagy létszámú, politikai súlyában is jelentõs törvényalkotási bizottságban érdemi viták lesznek.

A felvételrõl sugárzott interjúban egy új korszak nyitásának nevezte, hogy kisebb létszámú parlament állt fel, amely új házszabály alapján mûködik. Szavai szerint ennek buktatóit még nem ismerik, de a régi házszabály is hosszú ideig formálódott. Utalt arra, hogy az idõ dönt a nemzetiségi szószólók szerepérõl is, a gyakorlatban kell belakniuk mozgásterüket, a lehetõségeiket saját maguk és az általuk képviselt emberek arcára kell formálni. A házelnök erénynek nevezte, hogy az új házszabály miatt lelassul a törvényalkotás, az új parlamentben több idõ lesz egy-egy indítvány elsõ tárgyalásáig arra, hogy a képviselõk megismerkedjenek azzal. Ha lassabb, talán megfontoltabb is tud lenni a munka - jegyezte meg, hozzátéve: a következõ négy év nem olyan lesz, mint az elõzõ, amikor az ország egy súlyos válság közepén találta magát.

Kitért arra, hogy napokon belül a Ház elé kerül az országgyûlési törvény módosítása annak érdekében, hogy a még képviselõi és polgármesteri tisztséget is ellátó politikusok csak egy tiszteletdíjat vehessenek fel. Hozzátette: alapvetõ változásokra nem lesz szükség a sarkalatos törvényekben. Kövér László reagált arra is, hogy a DK színeiben politizáló független képviselõk kiegészítették képviselõi esküjüket. Mint mondta, az eskü szövegének szóbeli elmondása elengedhetetlen a képviselõi jogok gyakorlásához, mégis szimbolikus, hiszen okiratban, aláírással meg kell erõsíteni, azon a papíron pedig az az esküszöveg lesz, amit a törvény elõír. Megjegyezte: Gyurcsány Ferenc és csapata szövegét nem lehet komolyan venni, viccnek pedig meglehetõsen olcsó.

A házelnök a jobbikos Sneider Tamás parlamenti alelnökké választásával összefüggésben kijelentette, ennek nincs jogi akadálya, legfeljebb erkölcsi kifogást lehet az elõéletével kapcsolatban tenni. Az elmúlt húsz év gyakorlatára utalva kiemelte: törekedni kell a jelöltekrõl szóló konszenzusra, hiszen ha mindenki csak a saját jelöltjét támogatná, akkor az ellenzéknek sosem lenne lehetõsége megválasztatni tisztségviselõit. A Fidesz-frakció szavazására vonatkozóan azt mondta: megbízták a frakcióvezetõt, hogy megállapodjon, s nem tehetik, hogy az adott szavával ellentétben szavazzanak.

Kövér László álláspontja szerint nem az a baj, hogy végletesen megosztott a politikai elit, hanem hogy nem valóságos kérdésekrõl beszélnek. Kifejtette: a liberálisnak nevezett világfelfogás nem fedte fel igazi állításait, Gyurcsány Ferenc arról beszélt nemrég, hogy fel kellene oldani Magyarországot egy Európai Egyesült Államoknak nevezett katyvaszban, de ezt senki nem merte mondani elõtte, pedig az SZDSZ 1990-ben is ugyanezt gondolta. Úgy vélte: egyre világosabban különül el, milyen értékrendet képviselnek a kormánypártok és milyet azok, akik hol baloldalinak, hol liberálisnak, hol szociáldemokratáknak nevezik magukat.

Magyarország Brüsszelhez való viszonyáról szólva jelezte: a hazai baloldal szükségét érezte, hogy a belpolitikában megnyerhetetlen küzdelmeit exportálja és megpróbálja brüsszeli porondon, nemzetközi testvéri segítségnyújtás mellett megnyerni. Ha ehelyett Magyarország mellett álltak volna ki, akkor ez a viszony nem jutott volna ide - emelte ki, hozzátéve: kiderült, hogy mire képes az MSZP, maguknak csalódást okozó eredmény értek el a választáson, mert az emberek is látták, hogy Brüsszel nem jótékonysági intézmény, nem azért van, hogy boldoggá, gazdaggá tegyen, hanem hogy a nemzetek a 21. század civilizációs normáihoz illeszkedõen vívják meg érdekharcaikat, s ne tragikus módon, mint a 19-20. századi elõdök.

Az Országgyûlés elnöke válaszolt arra az LMP-s kezdeményezésre is, miszerint a párt alaptörvénybe foglalná a kormányprogram vitáját. Úgy fogalmazott: tetszettek volna bejönni az alaptörvény vitájára és ilyen tárgyú módosító indítványt benyújtani. Hozzátette: a kormányprogram vitája korábban meglehetõsen formális volt, így tudatos döntés volt, hogy nem foglalták alaptörvénybe. A miniszterelnök pedig el fogja mondani, miként képzeli a következõ négy évet - hangsúlyozta Kövér László.