Az Országgyûlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselõinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyûlési határozati javaslatot 185 igen szavazattal fogadta el a Ház.

A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság mûködik.

Megválasztotta az Országgyûlés alelnökeit a parlament a keddi alakuló ülésen. Alelnökké választották a fideszes Jakab Istvánt 192 igen és 2 nem szavazattal, a szintén fideszes Lezsák Sándor 192 támogató és 2 nem voksot kapott. A KDNP-s Latorcai Jánost 193 igen és 2 nem szavazattal, az MSZP-s Hiller Istvánt 191 igen és 2 nem vokssal, a jobbikos Sneider Tamást pedig 150 igen és 35 nem vokssal, 5 tartózkodás mellett választotta meg ülésvezetõ alelnöknek a Ház. Sneider Tamás alelnökké választását a kormányoldal és a Jobbik támogatta, nemmel szavaztak a szocialisták és a független képviselõk, az LMP tartózkodott.

Az Országgyûlés törvényalkotási alelnökévé a fideszes Gulyás Gergelyt választották 192 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett. A frakcióvezetõk hétfõ esti megállapodásuk értelmében közös indítványt tettek a tisztségviselõk személyére.

A képviselõk megválasztották az Országgyûlés tíz jegyzõjét is. A fideszes Pócs János, Pogácsás Tibor, Szûcs Lajos, Földi László és Móring József Attila, az MSZP-s Gúr Nándor és Hiszékeny Dezsõ, a jobbikos Hegedûs Lorántné és Mirkóczki Ádám, valamint az LMP-s Schmuck Erzsébet tölt be ilyen tisztséget a kedden megalakult parlamentben.

Rogán Antal hangsúlyozta, a kormánypártokat mindvégig az vezérelte, hogy a pártok között megállapodás szülessen az Országgyûlés alakulásáról. Minket ez a megállapodás ebben a formájában köt - jelentette ki, hozzátéve: az alakuló ülésen mindent megtesznek azért, hogy a parlament minden tisztségviselõjét megválaszthassa.

Szólt arról is, hogy a négy órán át tartó tárgyalás elsõ szakaszában úgy tûnt, az Országgyûlés kedden nem választhat alelnököket, mivel az ellenzék nem alakított ki konszenzust jelöltek között, a Fidesz-KDNP pedig nem vállalta magára, hogy válogasson közöttük. A tárgyalások második fordulójában ez az ellenzéki álláspont azonban megváltozott - fûzte hozzá.

A Fidesz frakcióvezetõjének tájékoztatása szerint a képviselõcsoportok az Országgyûlés jegyzõinek személyeirõl is konszenzusra jutottak és minden bizonnyal a parlamenti bizottságok is felállhatnak a keddi alakuló ülésen.

Rubovszky György, a KDNP frakciójának képviselõje elmondta, a megállapodás lényege, hogy senki nem vállalja a másik jelöltjét, de tiszteletben tartja azt. Hangsúlyozta, a jelölésrõl szóló megállapodás ez alapján nem jelent szavazási kötelezettséget a frakcióknak.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetõje arról beszélt: sok mindenben eredményre jutottak, azzal azonban nem értenek egyet, hogy a jobbikos Sneider Tamás az Országgyûlés alelnöke legyen, így azt nem is fogják megszavazni. Hozzátette: nem vitatja el a jogot, hogy minden frakciónak joga van a jelöléshez, de joguk van véleményt mondani a szavazáson.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetõje - aki együtt állt ki Mesterházy Attilával a sajtó elé - arról számolt be, hogy pártja sem tudja elfogadni Sneider Tamást közös jelöltként. Ezt azzal indokolta, hogy egy múltbeli erõszakos cselekmény és az azt megállapító jogerõs bírósági ítélet nem fér össze a Ház méltóságával. Úgy fogalmazott: több menetben kérték, hogy a Jobbik javasoljon mást, de a párt nem tette meg.

Cinikusnak nevezte, hogy a Fidesz hátradõlt és az ellenzékre hagyta a megegyezést. Az LMP-s politikus jelezte: fenntartják a jogot, hogy a szavazáson nemet nyomjanak a jobbikos jelöltre, függetlenül attól, hogy az elõzõ ciklusban a szociális bizottságot elnöklõ Sneider Tamás bizottsági tevékenységével nem volt problémájuk.

Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetõje úgy nyilatkozott: az április 30-án kötött megállapodás alapján minden párt megnevezhette jelöltjeit, s az õ felelõsségük, hogy az adott feladatkörre kit javasolnak. Mindenki mögött ott van a szavazóbázis, a társadalmi támogatottság, s Sneider Tamás szakmailag és emberileg is kifogástalanul fogja ellátni az alelnöki feladatokat - jegyezte meg.

A jobbikos politikus arra a kérdésre, hogy a Fidesz támogatni fogja-e jelöltjüket szavazatával is, azt felelte: ez minden pártnak a maga felelõssége. A Jobbik aláírt egy megállapodást, amelyben személyi javaslatok vannak, minden párt jelöltjét támogatni fogja, mert ezt írta alá - emelte ki Vona Gábor, megjegyezve: bízik abban, hogy a többiek is így tesznek.