Lezárt dobozokban, a kormányhivatalokban õrizték éjjel az idei matematika feladatlapokat. Az igazgatók ismét reggel hatkor vehették át, majd vitték az iskolákba a tételeket. A feladatsorokat tartalmazó tasakokat fél 8-kor bontották fel a bizottságok.

A diákok közben a lehetséges feladatokat találgatták. A tudásuk mellett segédeszközöket is vihettek az érettségizõk. Matematikából csaknem 4 ezren választották az emelt szintû vizsgát, több mint 80 ezer diák pedig középszinten adott számot tudásáról. A diákok a vizsga után azt mondták: a teszt elsõ része könnyû, a második fele nehéz volt.

„A második fele nehezebb volt, mint az elsõ. Az elsõ felére úgy néztem, hogy komolynak szánták-e? A második résszel már inkább akadtak problémáim” – magyarázta Horváth Kristóf a Híradónak.

A feladatok között koordinátageometria, kombinatorika, valószínûség-számítás és halmazelmélet is szerepelt.

„Sóhajtásokat hallottam, gondolom ez a meglepõdöttséget jelezte mindenki részérõl. Õszintén szólva, én is ugyanezt éreztem, de hogy kicsit jobban megnéztem, rájöttem, hogy mégsem annyira vészes, bár szerintem annyira jó sem lesz” – fogalmazott Homoki Kristóf.

A Híradó által megkérdezett matematika szakos tanár szerint az idei tesztsor nem volt nehezebb a tavalyinál. A feladatok a gimnáziumi tananyag egészét lefedték, jó jegyet viszont nem lesz egyszerû kapni.

„A jeles szintet nem lesz nagyon könnyû teljesíteni, mert akkor tényleg elég nagy jártasságot kell elárulnia az illetõnek. Remélem mindenkinek van esélye arra, hogy a legalább elégséges szintet elérje” – mutatott rá Gyimesi Róbert, az Árpád Gimnázium igazgatója.

A matematika érettségi mind az 1200 iskolában rendben zajlott. Szerdán a történelem vár a diákokra, akik ezen a héten még angolból és németbõl is vizsgát tesznek.