A a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az újlakásépítésen belül nõtt a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt lakások aránya, és emelkedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületû lakások hányada.

A használatbavételi engedélyt kapott lakások száma a növekedés ellenére továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelõzõ 2008-as év elsõ negyedévi teljesítmény alig harmadát éri el. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008. elsõ negyedévi szint 18 százalékát teszi ki.

A vizsgált idõszakban Budapesten 529 új lakást vettek használatba, ami ugyan több mint kétszerese az egy évvel korábbinak, azonban még a 2012. évi szintnek is alatta marad, nem éri el a 2012 elsõ negyedévi érték 70 százalékát.

A régiók közül az összes lakás több mint fele Közép-Magyarországon épült, ezen kívül csak Gyõr-Moson-Sopron megyében figyelhetõ meg számottevõ lakásépítési tevékenység. Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön továbbra is csökkent a használatba vett lakások száma.

Az év elsõ három hónapjában a kiadott új lakásépítési engedélyek száma közel azonos a használatba vett lakásokéval, az egy évvel korábbi alacsony bázishoz viszonyítva 20 százalékkal több, 1654 új engedélyt adtak ki, ami a 2008. elsõ negyedévinek még az egyötödét sem teszi ki, a 2012-es év azonos idõszakának adataitól pedig 23 százalékkal marad el. Csak Pest és Gyõr-Moson-Sopron megyében tervezik 300-nál több lakás építését.

Az építtetõi kör összetétele az egy évvel korábbihoz képest arányaiban eltolódott: a természetes személyek által épített lakások aránya 70-rõl 56 százalékra csökkent, a vállalkozások által épített lakásoké pedig 29 százalékról 43 százalékra emelkedett.

Budapesten az összes lakás 83 százalékát vállalkozók építtették. A tárgyidõszakban mindössze 14 lakás épült önkormányzati megbízásból.

Az újonnan épült lakóépületek között 70 százalékról 53 százalékra csökkent az új családi házak aránya, ugyanakkor a többszintes, többlakásos épületeké pedig 24 százalékról 43 százalékra nõtt. A lakóparki lakások aránya 2 százalékra csökkent az egy évvel korábban 4 százalékról volt.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2014 elsõ negyedévében a 99 négyzetméter volt, ez 13 négyzetméterrel kevesebb, mint korábban, ugyanis a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületû lakások aránya 50-rõl 39 százalékra csökkent.

A vizsgált idõszakban 287 lakás szûnt meg. 47 üdülõépületben 82 üdülõegységet építettek, és 63 üdülõépületben 100 üdülõegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülõegységek száma egy év alatt több mint másfélszeresére, az engedélyezetteké közel háromszorosára nõtt. Az új üdülõk átlagos alapterülete 76 négyzetméter, csakúgy, mint egy évvel korábban.

A kiadott új építési engedélyek alapján 924 lakóépület és 1145 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 9, a nem lakóépületeknél 29 százalékos növekedést jelent.

A nem lakóépületek közül 58 százalékkal nõtt az ipari, 9 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma, ugyanakkor a mezõgazdasági épületekre kiadott engedélyeké 15 százalékkal csökkent.