Képtelenség lesz kijavítani a devizahitel-szerzõdéseket, és törekedni azok érvényessé nyilvánítására – állítja egy devizahitelügyekben jártas ügyvéd. Szerinte utólag nem lehet megadni az átfogó tájékoztatást az ügyfeleknek, így szerzõdések tömeges érvénytelenítése várható.

Tömegesen vonhatja maga után a devizahitel-szerzõdések érvénytelenségét az Európai Bíróság a magyar vonatkozású Kásler-ügyben hozott ítélete – véli Bihari Krisztina ügyvéd, aki 3500 devizaadóst képvisel a bíróságokon összesen 27 pénzintézettel szemben. Szerinte a bíróság ítéletébõl az következik, képtelenség lesz visszamenõlegesen rendbe tenni a devizahitel-szerzõdéseket, ugyanis nem lehet majd törekedni az érvényességre, s arra, hogy kijavítsák a szerzõdések hibáit.

A jogász lapunknak kifejtette, a luxembourgi székhelyû bíróság döntésének egyik legfontosabb eleme a pénzintézetek által az adósok részére nyújtott tájékoztatást és az úgynevezett kockázat- feltáró nyilatkozatot érinti. A luxembourgi fórum kimondta, hogy a szerzõdési feltétel világosságának és érthetõségének a követelménye nem korlátozódik az alaki és pusztán nyelvtani szempontból érthetõ jellegre. Éppen ellenkezõleg, a kölcsönszerzõdésnek átlátható módon kell feltüntetnie a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait. A Kúriának kell így megállapítania, hogy a hitelezõ által a kölcsönszerzõdés megkötése során közzétett reklám és adott tájékoztatás alapján az általánosan tájékozott és ésszerûen körültekintõ fogyasztó nemcsak felismerni képes a külföldi pénznem eladási és vételi árfolyama közötti különbség fennállását, hanem képes-e értékelni is ez utóbbi árfolyam alkalmazásának a törlesztõrészletek kiszámítására és az általa felvett kölcsön teljes költségére gyakorolt hatásait.

Bihari Krisztina elmondta, az általa képviselt több ezer adós hitelszerzõdései közt egyetlenegyben sem tér ki a pénzintézet arra, hogy a külföldi pénznem átváltási mechanizmusának okait és sajátosságait ismertesse az adóssal. Mint mondta, akadnak olyan hitelszerzõdések is, amelyek csupán annyit közölnek, hogy a szerzõdés törlesztése során a mértékadó devizanem a svájci frank. Ezt pedig nem lehet úgy értékelni, hogy az adós megismeri a hitelfelvétel gazdasági hatásait. Az ügyvéd hozzátette, a kockázatfeltáró nyilatkozatok, amelyeket a szerzõdéskötéskor elfogadtak az adósok, többnyire arról szóltak, hogy az adós tisztában van azzal, hogy az árfolyamváltozásból fakadóan jelentõsen növekedhetnek havi kötelezettségei. Ezzel szemben – mutatott rá – a luxembourgi bíróság úgy ítélt, átfogóan kellett ismerni a hitelfelvétel lehetséges következményeit, ez pedig nem így volt. A jogász leszögezte, ezt a problémát utólag nem lehet orvosolni, a pontos tájékoztatást utólag nem lehet megadni, ezért õ a szerzõdések tömeges érvénytelenségére számít.

A Magyar Bankszövetség úgy látja, a devizahitelezés jogi kérdései fajsúlyos témakör, emellett az Európai Bíróság igen összetett határozatot adott ki, így a banki jogász szakértõk dolgoznak a határozat pontos értelmezésén. Az OTP szerint a bíróság ítélete a Kúria korábbi jogegységi döntésével összhangban egyértelmûvé teszi, hogy ellentétes lenne a fogyasztók érdekével, ha valamely szerzõdéses rendelkezés bíróság általi érvénytelenítése a teljes szerzõdés megsemmisüléséhez vezetne. A bank írásos válaszában hangsúlyozta: a bíróságoknak törekedniük kell az érvénytelen rendelkezés helyettesítésére valamely más, a nemzeti jogban ismert rendelkezéssel.

Amint a Kúria kiegészítette a devizahitelekkel kapcsolatban tavaly decemberben hozott jogegységi döntéseit, a kormány benyújtja a parlamentnek az ingatlanvásárlási céllal felvett devizaalapú jelzáloghitelek kivezetését célzó törvénytervezetet – mondta az M1 Az este címû mûsorában Rétvári Bence államtitkár. Erre azonban csak az Országgyûlés õszi ülésszakában kerülhet sor.

A Népszabadság arról ír: a devizahitelekkel kapcsolatban két kérdés maradt nyitva: a szerzõdések egyoldalú módosítása, valamint az árfolyamrés. Amennyiben egyik vagy akár mindkét kérdésben azt mondaná ki a Kúria, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el, úgy abból két dolog következik: egyrészt ki kell javítani a devizahiteles szerzõdéseket, másrészt az adósoknak visszajár a jogtalanul beszedett pénz. Mivel a bíróságok csak egyedi ügyekben járhatnak el és reparálhatnak megállapodásokat, így a probléma átfogó rendezése a kormányra és a parlamentre vár. Ebben az esetben jogszabályalkotással kell kezelni a kialakult helyzetet, átírni az összes érintett szerzõdést – erre az Alkotmánybíróság idén márciusi döntésével már meg is adta az elvi felhatalmazást a kabinetnek. Erre, miként arra Rétvári Bence is utalt, a devizakölcsönök tervezett kivezetésével együtt kerülhet sor.