Míg 2007 és 2011 között évente átlagosan 384, 2012-ben 574, 2013-ban pedig már 1404 hepatitis A fertõzést diagnosztizáltak. Idén március elejéig 197 esetet regisztráltak. Az emelkedõ esetszám miatt az Egészségügyi Világszervezet Magyarországot a hepatitis A vírussal alacsonyan fertõzöttbõl közepesen fertõzött országgá minõsítette vissza.
Többet utazunk és több a hajléktalan

A növekedés hátterében egyrészt az áll, hogy többet utazunk külföldre (különösen a Földközi-tenger térségébe), de a kórokozó terjedéséhez a rossz szociális körülmények és az elhanyagolt higiénés körülmények is hozzájárulnak, azaz a fertõzés elindulhat például hajléktalanok körébõl.

Emellett a hepatitis A járványok gyakoriak óvodákban, iskolákban, ahol a gyerekek még gyakran elfeledkeznek a wécézés utáni kézmosásról. Budapesten pedig a fertõzés forrása a tömegközlekedés és a sok tömegrendezvény is.

Nyugat-európai országokban nagy valószínûséggel mélyhûtött bogyós gyümölcsök okozta hepatitis A járványt is jelentettek már. A 11 országra kiterjedõ járvány elsõ esetét 2013 januárjában, Olaszországban jelentették síelõ német turistáknál, azóta összesen 1300 esetet hoztak összefüggésbe a járvánnyal.
A fõ tünet a szem és a bõr besárgulása

A hepatitis A vírus szájon át, széklet útján terjed, de a fertõzést közvetíthetik  mosatlan zöldségek, gyümölcsök, fertõzött élelmiszerek, part menti vizekben tenyésztett tengeri állatokból készült nyers vagy nem eléggé átfõzött ételek, vagy szennyezett víz is. A vírus egyébként rendkívül ellenálló, mínusz 20 fokon is életképes maradhat, és 100 fokon 5 percig forralva pusztul csak el.

A vírus okozta fertõzés szerencsére többnyire nem súlyos, a májgyulladás magától gyógyul, de akinek legyengült az immunrendszere (gyerekek, idõsek, várandósok), azt komolyan megviselheti.

A fertõzés tünetei: a szem és a bõr besárgulása, fejfájás, hõemelkedés, izom- és ízületi fájdalmak, hányinger, étvágytalanság, fáradékonyság. A tünetek 15-50 nappal a fertõzést követõen jelennek meg, a beteg környezetében élõk 30 százalék eséllyel fertõzõdnek meg. Néha a tünetek akár több hónapig is elhúzódhatnak.

A hepatitis A vírus ellen védõoltással lehet védekezni, a két oltásból álló sorozat évtizedekre védettséget ad. Az oltás nem szerepel a kötelezõ védõoltások között, így mindenkinek saját felelõssége, hogy beoltatja-e magát.

Létezik már kombinált oltás is hepatitis A és B vírus ellen. Ez egy három vakcinából álló sorozat (a második oltást az elsõ után egy, a harmadikat pedig hat hónappal kell beadni). Ha valaki utazik, az oltásokat gyorsítva (21 napon belül) is megkaphatja, de akkor egy év múlva szükséges egy emlékeztetõ oltás. A hepatitis B vírus elleni oltással egyébként 1999 óta itthon a 13 éveseket kötelezõen oltják, azaz 29 év felettiek nem védettek a vírus ellen.

Az utazás elõtti oltásokat felírhatja és beadhatja a háziorvos is, valamint kérhetõk az oltóközpontokban is.

Tanácsok utazóknak

- Ahol a csapvíz nem iható, ott elõfordul, hogy nem megbízható vízbõl készítenek jégkockát, koktélt, gyümölcslét, fagylaltot, amely így a hepatitis A vírus közvetítõjévé válhat.
- Az Egészségügyi Világszervezet Törökországba, a balkáni régióba és az észak-afrikai országokba kifejezetten ajánlja a hepatitis A és B elleni védõoltások felvételét.
- A Földközi-tenger kagylóinak kb. 40 százaléka hepatitis A vírussal fertõzött, így veszélyesek lehetnek a nem kellõen átsütött, megfõzött tengeri ételek is.
- A balkáni régió és az arab országok népességének nagy része hepatitis B vírushordozó. Aki ide utazik, és nem kapott kötelezõen hepatitis B elleni védõoltást (azaz 13 évnél fiatalabb, illetve 29 évnél idõsebb), akkor ezt érdemes pótolni.