Bajnai Gordon szerint a válságkezelés egyik legfontosabb állomásához ért a kormány, és amit eddig tettek, azt bele kell foglalni a jövõ évi költségvetésbe, azaz „be kell betonozni”. A miniszterelnök a 2010–es büdzsét elsõ olvasatban tárgyaló rendkívüli kormányülés elején beszélt errõl kedden.

A válság még tart

A kormányfõ úgy fogalmazott, hogy a jövõ évi költségvetés több puszta takarékosságnál, az adócsökkentésrõl, a közbiztonságról és a munkáról szól. Mint mondta: a válság még tart, ezért folytatni kell a válságkezelést, az elért eredmények megszilárdításáért, a növekedés újraindításához további takarékosságra van szükség. Bajnai Gordon szavai szerint lesznek helyzetek, amikor az egyébként jogos igényekre is nemet kell mondani, mert nincs rá pénz, és sok részérdekek sérül, hogy összességében a közérdek érvényesüljön. Hozzátette: az ország érdeke ma takarékosságot kíván. „A ma takarékossága a holnap gyarapodásának alapja” - fogalmazott.
A magyar gazdaság teljesítménye a nemzetközi válság miatt idén és jövõre összesen mintegy 7,5 százalékkal csökken, ezért az állam feladataira nagyságrendekkel kevesebb pénzt lehet költeni – emelte ki a kormányfõ, aki szerint a „közös torta kisebb lesz, amibõl nem lehet nagyobb vagy ugyanakkora szeleteket osztani, mint eddig”.

Még módosulhat

A költségvetés kapcsán elsõsorban azon csoportok hangos tiltakozására lehet számítani, akiket a 2010–es költségvetés halmozottan hátrányosan érint – mondta portálunknak Krekó Péter, a Political Capital elemzõje.
Kifejtette: az eddig nyilvánosságra került számok alapján az agrárium, a közlekedés, az önkormányzatok lehetnek a 2010-es költségvetés legnagyobb vesztesei, de egyes átalakítások miatt az egészségügy szereplõi is hallathatják a hangjukat. Minden területen vannak olyan szervezetek, akik képesek hangos és látványos tiltakozásra, ezek abból a szempontból jelenthetnek fenyegetést a költségvetésre, hogy elbizonytalaníthatnak egyes szocialista képviselõket.

Miután a szocialista frakcióval megegyezés született, gyökeres változás a büdzsében már nem várható, de részterületek még módosulhatnak. Új információk szerint például a szakma nyomásásra megmarad a kormányzati hozzájárulás az innovációs alaphoz, míg a kormány korábban ennek megszüntetésén gondolkodott. Ez politikailag is logikusnak tûnik, figyelembe véve, hogy a modernizáció céljait is hangsúlyozó kormány számára a kutatás–fejlesztés forrásainak elapasztása tûnik a legnehezebben védhetõnek, mutatott rá az elemzõ.

A választóknak szól

Jelent–e kényszert a költségvetési tárgyalásokra Orbán Viktor azon kijelentése, hogy a Fidesz készen áll a kormányzásra? – kérdeztük Krekó Péter, aki úgy fogalmazott:  a pártelnök kijelentése elsõsorban a választóknak szóló üzenet, mely több más elemmel együtt (például az „árnyékkormány” névsorának kiszivárgása, a kormányzati felkészülésrõl és „tréningekrõl” szóló hírek, a permanens programalkotás) azt az üzenetet hordozza: a Fidesz kompetens kormányzati erõként bármikor képes átvenni a kormányrudat, és személyi, szerkezeti és szakpolitikai értelemben egyaránt készen áll az ország vezetésére.

Az érdekvédõk

Simon Dezsõ elnök, Vasutasok Szakszervezete
- Mindenképpen bele kívánunk szólni a költségvetésbe, 40 milliárd forintot ugyanis nem lehet elvonni a közösségi közlekedésbõl. Csak példaként említeném, hogy 2007-ben, amikor megtakarítás céljából bezártak 14 vasúti mellékvonalat, az akkori szakminiszter elõször 16 milliárd, majd 2 milliárd forint megtakarításról beszélt. Végül kiderült, hogy ez az összeg mindössze 800 millió forint, de ebbõl nem vonták még le azt a többletköltséget, ami plusz buszjáratok indításához kellett.
Ha tehát valaki 40 milliárdot akar kivonni a közlekedésbõl, az azt jelenti, hogy az egész vasutat be kell zárni. A MÁV-nak belsõ tartalékai már nincsenek, az újabb szárnyvonalak bezárását pedig összefogással meg fogjuk akadályozni. A kormánynak elõbb azt kellett volna megterveznie, hogy a közlekedés mely területén és mennyit lehet megtakarítani, nem pedig egy számot mondani.

Dr. Gémesi György elnök, Magyar Önkormányzatok Szövetsége
- Tulajdonképpen nem 120 milliárd forint elvonásról van szó, hanem sokkal többrõl. Az áfaemelés miatt jelentõsen nõtt az önkormányzatok kiadása, az iparûzési adó beszedését érintõ változás 10-15 százalékos bevételcsökkenést jelent, és közben olyan terheket is rótt a kormány az önkormányzatokra, melyeket észre sem vettünk. Például: az ÁNTSZ csak akkor ad majd ki különbözõ engedélyeket a településeknek, ha azok fizetnek. Bár a napokban egyeztetések folynak, de nehéz úgy tárgyalni, hogy nem ismerjük a tervezett elvonás belsõ tartalmát, az errõl szóló anyagot ugyanis az ígéret ellenére még a mai napig nem kaptuk meg, így egységes véleményt sem tudunk kialakítani. Ha mégis megtörténik a drasztikus elvonás, folytatjuk a küzdelmünket.

Kõbe vésve

Bajnai Gordon kormányfõ az MSZP július eleji kongresszusán azt mondta, három szám van „kõbe vésve”:
3,8 százalékos hiánycél
Jövõre 120 milliárd forintot kell megtakarítani az önkormányzatok mûködésén
A MÁV–nál 40 milliárd forintos költségcsökkentést kell elérni 2010–ben

Bebetonozva

Bajnai Gordon a szeptember 1-jei rendkívüli kormányülésen azt mondta, amit eddig elértek, „be kell betonozni” a költségvetésbe:
3,8 százalékos hiánycél
Az önkormányzatok kevesebb pénzbõl, de nagyobb gazdálkodási szabadsággal és kevesebb feladattal dolgoznak
A közösségi közlekedésnek is takarékosabban kell mûködnie, elkezdik e terület átalakítását
Több pénz jut a biztonság növelésére
Több pénzt fordít a kormány az Út a munkához programra