A másik kitörési pont a fogyasztás növekedése lenne, hiszen a mediterrán országokban évente átlagosan elfogyasztott 30 kilogrammnyi paradicsomhoz és paprikához képest itthon alig a felét esszük meg.

E két tényezõ mellett a fogyasztói tudatosság adhat okot némi optimizmusra, észrevehetõen többen keresik az ízletes magyar zöldségeket, hangzott el a Syngenta és az Árpád Agrár Zrt. szentesi rendezvényen, ahol több mint száz paradicsom és paprika termelõnek szakmai elõadásokon vázolták az ágazat helyzetét, a technológiai lehetõségeket. Hazánkban a hajtatott paradicsomtermesztés megközelítõleg 410 hektáron, paprikatermesztés pedig 1000 hektáron zajlik. A termésátlag a paradicsom esetében 10-55 kilogramm/négyzetméterre, paprikánál 10-25 kilogramm/négyzetméterre tehetõ, függõen a termesztés technológiai színvonalától. Az elmúlt évben a gazdálkodók 138 ezer tonna paradicsomot és 170 ezer tonna paprikát termeltek, fõként a Dél-Alföldön.

Antal Gyula zöldség termékmenedzser elmondta: az idei esztendõ a kedvezõnek mondható idõjárási viszonyok ellenére nem indult jól a paradicsomtermelõk számára, az árak estek és április végére nehezen értékesíthetõvé vált a termés. Az elkövetkezendõ hónapok elõtt ez nagyon rossz elõjelnek számít. A paprika piaci viszonyai jobbak, a tavalyihoz hasonló árakon zajlik az értékesítés. Mint megtudtuk: a friss hazai paprika és paradicsom túlnyomórészt hazai pultokra kerül, a paradicsom exportja elenyészõ a megtermelt mennyiséghez képest, paprikából a kápia adja az exportra kerülõ áru zömét.

Ezzel szemben az importtal szinte egész évben számolnunk kell. A tudatos magyar fogyasztó a hazai terméket keresi, ha az elérhetõ a polcokon – mondta Gulyás János szaktanácsadó. - A kereskedõk szempontjai azonban nem mindig esnek egybe a magyar termelõk érdekével. Ha olcsóbb terméket kínálnak Hollandiából vagy Lengyelországból, akkor azt fogják árusítani, még ha az gyengébb minõség is a hazainál.

A szakemberek szerint a fogyasztókban tudatosítani kell, hogy a hazai termelõ által elõállított áru ellenõrzött körülmények közül, a legtöbb esetben biológiai védelemmel ellátott létesítménybõl kerül ki. Az itt termesztett zöldség frissen, gasztronómiai és táplálkozástani értékeibõl szinte semmit nem vesztve kerül a piacra. Nem utazik még szinte éretlenül napokig Európa országútjain, hanem a lehetõ legrövidebb idõ alatt a fogyasztó asztalára kerül. Az ágazat nagy kitörési pontja lehetne, ha a hazai fogyasztás nõne, mert a mediterrán országokban például kétszer annyit esznek e zöldségfélékbõl, mint itthon.

A hazai termesztõk sikerességének záloga, ha folyamatosan jobb minõséget állítanak elõ, s ehhez megbízható technológiát használnak. A Syngenta, mint a világ vezetõ növényvédõszer gyártó és forgalmazó cége hatékony termékeket biztosít, hogy a zöldségtermelõk meg tudják védeni állományaikat a betegségekkel, kártevõkkel szemben.

Emellett a fajtanemesítés terén is élen járunk: ebben az évben egy kiváló paradicsomfajtát és hegyes erõs paprikát ajánlunk a termelõknek - ismertette az újdongásokat Antal Gyula. - A Clodano F1 paradicsomfajtát a mintaként számon tartott Franciaországban választottuk ki a hazai termelõk számára. Itt ugyanúgy szenvednek a termelõk az importdömpingtõl és megoldásként a jobb minõséget, ízt, beltartalmat ígérõ fajtákat kínálják a fogyasztóknak. A Clodano F1 termõképességben is állja a versenyt a legbõvebben termõ fajtákkal és színe, íze is kiemelkedõ. Az El Fares F1 hegyes erõs paprika pedig egy ragyogó színû, biztonságosan termelhetõ újdonság kellemes csípõsséggel.

A rendezvényen a fajta és növényvédelmi újdonságok mellett a különféle mesterséges közegekrõl - kõgyapotról, kókuszháncsról, nyárfakéregrõl - is szó esett. Ezek ma már nélkülözhetetlenek a korszerû termelésben. Gulyás János szaktanácsadó elmondta: a nyárfaapríték használata pár éve indult el hidegfóliás termesztésben. Ezzel a módszerrel költséghatékonyan, a növényeket a kórokozóktól jobban védve lehet minõségi paradicsomot és paprikát termeszteni.