Egy tanulmány szerint a paraszolvencia a betegnek és az orvosnak is megalázó, mindkettõjüket kiszolgáltatottá teszi, és ez az életforma nagyban hozzájárul az orvosok elvándorlásához – fejtette ki az elnök. Hozzáfûzte azt is, a felmérés szerint a betegek 43 százaléka félelem miatt ad hálapénzt, vagyis fél attól, hogy nem kapja meg a megfelelõ ellátást. A fennmaradó 57 százalék szolgáltatást vásárol a hálapénzzel, nagy részük pedig saját orvost választ. A lakosság több mint 87 százalékának igénye van saját orvosra, és ebbõl 61 százalék hajlandó lenne hivatalos formában fizetni ezért – emelte ki Dénes Tamás, aki szerint nincsen Magyarországon kiterjedt magánorvosi szféra, és nem is kell feltétlenül hozzájuk fordulni ahhoz, hogy a saját orvos kérdését meg tudjuk oldani.

Az elnök elmondta, a rezidensek nem látják, milyen jövõ áll elõttük. A közeljövõben az orvos és a nõvérhiány egyértelmûen befolyásoló tényezõ lesz, illetve a betegbiztonság veszélyben lesz - jelentette ki Dénes Tamás, aki hozzátette azt is, az elmúlt négy évben kb. 275 ezer forintra emelték fel mintegy 1500 rezidens bérét, és ez elvándorlás-csökkenést eredményezett. Hozzátette: a lakosság körében a félelmet – mely miatt a betegek hálapénzt fizetnek – meg kell szüntetni, a félelmet pedig a hiány generálja a tekintetben, hogy nincs elég nõvér és orvos. A szolgáltatás vásárlására pedig egy megfelelõ választ kell adni, ha saját orvost szeretne a beteg, meg kell teremteni rá a lehetõséget – fejtette ki Dénes Tamás.

Korábban írtuk:

A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) szerint meg kell kezdeni az érdemi vitát a hálapénzmentes egészségügyrõl, aminek alapja az orvosok bérének rendezése és egy kiszámítható életpályamodell. Errõl Dénes Tamás, a szövetség elnöke beszélt keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Az MRSZ szerint legkésõbb a most kezdõdõ kormányzati ciklus végére ki kell alakítani azt a keretrendszert, amely mentén lehetségessé válik a hálapénzrendszer megszüntetése. A rezidensszövetség elnöke utalt arra a tavaly õszi reprezentatív közvélemény-kutatásra, amelybõl kiderült, hogy a hálapénzt mind az orvos, mind a beteg elutasítja, hiszen kiszolgáltatottá teszi a szereplõket, megalázó és frusztráló mindkét fél számára. A szövetség szerint a paraszolvencia azért sem fenntartható, mert sérül a bizalmon alapuló orvos-beteg viszony.

Dénes Tamás szerint a „hiány szüli a korrupciót”, a kórházak nem felelnek meg a tárgyi és személyi minimumfeltételeknek, ez a helyzet egyfajta hiánygazdálkodást idéz elõ, vagyis a beteg hálapénzt fizet. Ezért úgy vélik, hogy a bérrendezésen kívül meg kell vitatni az „extra” szolgáltatások megvásárlásának és a saját orvos választásának lehetõségét is – fejtette ki Dénes Tamás.

A lakossági kutatásban részt vevõ 761 válaszadó közül azok, akik adnak hálapénzt, 63 százalék vélekedett úgy, hogy paraszolvenciát az orvos megválasztásának lehetõsége miatt adja. A megkérdezettek 27 százaléka teljes mértékben, további 32 százaléka inkább egyetért azzal, hogy az orvosválasztási jog az ellátást megelõzõen megállapított anyagi ellentételezés fejében, törvényileg szabályozott formában megvalósulhasson. A saját orvos választásának hivatalos lehetõségét még azok is igénybe vennék a felmérés szerint, akik jelenleg nem adnak hálapénzt.

A Szinapszis Kft. által végzett kutatás orvosokra vonatkozó részében a válaszadó doktorok 19 százaléka értett egyet azzal, hogy a szabad orvosválasztás térítésköteles legyen, míg 38 százaléka inkább támogatná ennek biztosítását. Az elnök szerint üdvözlendõ a kormány eddigi kétszeri bérrendezése, de a mértékkel még elégedetlenek.

Mint Dénes Tamás fogalmazott, az irány jó, de a sebesség és az erõforrás nem áll arányban a probléma súlyával. Mint mondta, a hálapénzmentes egészségügy alapja a bérrendezés, az orvosi nettó bértábla 275 ezer forinttól kell kezdõdjön ahhoz, hogy élhetõ életpályáról beszélhessünk. Emellett a szakmai elõmenetellel arányosan az alapbérnek is emelkednie kell, és az oktatókat kiemelten meg kell becsülni.

Dénes Tamás hangsúlyozta, a szolidaritáson alapuló egészségügyi rendszert tartják mûködõképesnek, és mindenkinek joga van gyógyulni plusz hozzájárulás nélkül, de a törvényes saját orvosválasztás lehetõségét is meg kell fontolni. A rezidensszövetség úgy véli, egyértelmû, hogy a mindenkori kormányzatnak sokat kell tennie egy jól mûködõ, hatékony egészségügyi rendszer érdekében, de Dénes Tamás kiemelte az egyén felelõsségét is, hiszen a prevenció, az egészségtudatos életmód is az alapja egy mûködõképes rendszernek.