Patai Mihály a hétfõn megjelent interjúban kiemelte: a Kúria õsszel várható döntését, amikor a testület kiegészíti a meglévõ jogegységi határozatát, mindenkinek, minden gazdasági szereplõnek el kell fogadnia. A bankszövetség olyan döntésre számít, amely pénzbe kerül majd a bankoknak, és amely szektorszinten több milliárd forint visszatérítést hagyhat jóvá. A devizahitelesek problémájának megoldásával kapcsolatban elmondta, nem számítanak huszárvágásszerû álmegoldásra, de tudomásul veszik, hogy akármi lesz is, pénzbe fog kerülni.

Hozzátette: olyan megoldásban nem hasznos gondolkodni, ami mindent a bankokra terhel, azokat üti, mert ez a forinthitellel rendelkezõk és a négy és fél millió magyarországi betétes érdekeit is mélyen sértené. Úgy vélekedett, a kormány számára ma egyértelmû, hogy tartós gazdasági növekedést nem lehet fenntartani normálisan, aktívan mûködõ bankrendszer nélkül. A tavalyi volt sorrendben a negyedik olyan év, amikor a reálhitelezési volumen csökkent, 2013-ban 38-40 százalékkal volt kisebb, mint 2008-ban. Patai Mihály szerint ez hosszú távon nem tartható fenn.

Kitért arra is, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint tavaly 67 milliárd forint hasznot termelt a magyar bankrendszer, a külföldi osztalékfizetés és a tõkeemelés nélkül vizsgálva 78 milliárd forint valós veszteséget szenvedett el, vagyis zsinórban a negyedik súlyosan veszteséges évet hagyta maga mögött. 2014-ben a növekedés elsõ jelei már megjelenhetnek: egyrészt a jegybanki hitelprogram hatására, másrészt számolnak azzal is, hogy a válság végre kifárad. Eközben bekövetkezhetnek olyan gazdaságpolitikai lépések, például a devizahiteles probléma megoldása, amelyek felemészthetik a szektor növekedésfinanszírozási lehetõségeit - mondta Patai Mihály. Az elnök közölte: a bankszektor elfogadta a bankadó létezését, hiszen idõközben számos más országban bevezették, persze jóval kisebb mértékûként. Tehát az a reális cél, hogy az adó mértéke csökkenjen - vélekedett az elnök.

Úgy vélekedett, az MNB vezetése sikeres évet tudhat maga mögött, két fontos vívmánya is volt: az egyik az alapkamat csökkentése, a másik pedig a növekedési hitelprogram, ami beindította a hitelezést, és már a gazdasági növekedésre is hatással volt. A kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása pedig nemcsak teljes mértékben elfogadható, hanem érdekük is azoknak a bankoknak, amelyek Magyarországon mûködnek, a hazai gazdaságot hitelezik, és itt, Magyarországon vállalnak kockázatot - mondta.

A kérdésre, hogy valóban kivonulhat-e több bank Magyarországról, Patai Mihály kifejtette: szerinte az a négy-öt bank, amelyik nehéz helyzetben van, mert jelentõs veszteségeket szenvedett el, és emiatt nagyon sok tõkét kellett emelnie, a kivonulás helyett inkább jelentõsen visszafogja mûködését, és kisebb kockázatvállalással, fókuszáltabb ügyfélkörrel mûködik majd. Ez átrendezõdést hozhat, és ha ezzel párhuzamosan más bankoknál új növekedésekkel találkozhatunk, akkor még ebben a kormányciklusban megvalósulhat a legalább 50 százalékos magyar hányad a bankrendszerben.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy számítanak-e egyéb adóterhekre, Patai Mihály kijelentette: Bízunk benne, hogy a kormány kreativitása a pénzügyi szektort illetõen kimerült, és a nemzetgazdaság növekedésére koncentrálhatunk.