A leggyakoribb vele született rendellenesség a hallássérülés, ennek ellenére a gyermekek alig húsz százalékát szûrik hatékonyan.

Dr. Katona Erzsébet fül-orr-gégész, audiológus fõorvos a Kossuth Rádió Napközben címû mûsorában azt mondta: a hallássérülés szûrése önként vállalt feladat, Magyarországon ugyanis még nem alakult ki a teljes körû csecsemõ- és kisgyermek hallásszûrés. Hiányzik az az egészségügyi rendelkezés, amely ezt hitelesített formában kötelezõvé tenné. Arra is szükség lenne, hogy biztosított legyen a kiszûrt gyerekek követése három éves korukig.

A vele született hallássérülés az újszülöttek egy ezrelékét érinti, ezeket az eseteket egy komplex – objektív és szubjektív – vizsgálattal már három hónapos korig ki lehetne mutatni, s ez lenne a beavatkozás ideális ideje is. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallássérültek Pedagógiája Tanszékén azon dolgoznak, hogy létrehozzanak egy audiológiai központot. Keresztesi Éva adjunktus hangsúlyozta: a szubjektív eljárásokban szeretnének mintát adni, egy gyermeket ugyanis nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel szûrni, mint egy felnõtt embert.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy nagy szükség van az újszülött kori hallásszûrés protokolljának kiépítésére, de legalább ennyire fontos, hogy a kiszûrt gyerekek ellátására is kiépüljön a megfelelõ protokoll. A szûrés mellett a szülõi odafigyelést hangsúlyozták, amely felvilágosítás kérdése is. Sokszor elõfordul az is, hogy a szülõben felmerül ugyan a gyanú, az orvosok azonban megnyugtatják, hogy nincsen semmi baj, és elodázzák a problémát. Gyanúra adhat okot például, ha a korábban gõgicsélõ kisbaba hathónapos kora körül már kevésbé színes hangokat kezd adni.

Dr. Katona Erzsébet elmondta azt is, hogy hallókészülék pár hónapos kortól adható, viszont a beállítása nagy szakmai hozzáértést igényel. Hangsúlyozta: óriási szakmai felelõsség, hogy egy súlyos nagyothalló vagy siket gyermeket úgy indítsanak el az életben, hogy hat-tíz éves korára teljes értékûvé váljon, és semmiben ne maradjon el a jó hallással született társaitól. Azok az országok mindez elérhetõ, ahol ezt intézményesen, megszervezetten, és nem csupán egy karitatív alapon mûködõ gyógypedagógiai központban végzik, tette hozzá a fõorvos asszony.