A válság megingatta az emberek bizalmát a pénzügyi intézményekben: a magyarok csaknem 60 százaléka kevésbé bízik bennük, mint egy évvel ezelõtt, a bankokat 55 százalék nem tartja becsületesnek és igazságosnak.

Ez derül ki az Aviva életbiztosító 11 országra kiterjedõ felmérésébõl. A bizalomvesztés a térségre és Nyugat-Európára egyaránt jellemzõ.Az emberek a pénzügyi szolgáltatók és a pénzintézetek között is különbséget tesznek. A bankokról rosszabb a véleményük, mint a biztosítókról, elõbbiekrõl többen gondolják úgy, hogy inkább saját érdekük szerint cselekednek, mint az ügyfelekét szem elõtt tartva.
Az ügyfelekkel szembeni nyíltságot és egyértelmûséget is jobban hiányolják a bankoknál. A magyarok 55, a románok 60 százaléka nem tartja becsületesnek a pénzintézeteket. Nálunk 25, a románoknál 11 százalék bízik a bankokban. Nagyobb a bizalom a helyi, regionális pénzintézetek iránt, mint a nagy, nemzetközi társaságok iránt.

A befektetések elõtti tájékozódásnál Nyugat-Európában még mindig a bankokat részesítik elõnyben az emberek, és csak másodikként a családot. A közép-európai térségben általában fordított a sorrend: Magyarországon például 40 százalék a hozzátartozókra támaszkodik, és csak minden nyolcadik fordul a bankokhoz a befektetések elõtt.

A vizsgált országok zömében a pénzügyi szolgáltató kiválasztásakor a társasággal kapcsolatos tapasztalat a döntõ, Romániában és Lengyelországban azonban a családtagok-barátok véleménye a fontosabb. Jó hír viszont a bankoknak, hogy ha az emberek elégedettek a szolgáltatással, azt szívesen megosztják környezetükkel, és ha letették voksukat egy pénzintézet mellett, attól nem szívesen válnak meg.