A döntés a fizetõképes és bajban lévõ ügyfeleket egyaránt érintheti, hogy miként, arról érdekes beszélgetés zajlott a Portfolio Hitelezés 2014 konferenciáján. Kiderült, hogy a legtöbben az árfolyamgát egyfajta végtelenített formáját támogatnák.

A Portfolio Hitelezés 2014 konferenciáján a végleges devizahiteles csomagról tartottak panelbeszélgetést. A meghívottak között voltak a követeléskezelõk, egy bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselõje, a Nemzeti Eszközkezelõ vezérigazgatója, illetve helyet foglalt egy érdekvédelmi szervezet elnöke is.

Csillag Tamás a Nemzeti Eszközkezelõ vezérigazgatója felvezetõ elõadásában arról beszélt, hogy milyen utat járt be eddig a Nemzeti Eszközkezelõ. 19 ezer ingatlant fogadott be a vállalat, ami 80-90 ezer családnak oldja meg a lakhatást, ez nagyjából 60 milliárd forint kiváltott követelést jelent. A befogadott ingatlanok átlagos értéke közel 8 millió forint.

Eddig összesen 7694 ingatlant vásárolt meg az Eszközkezelõ, amely nagyjából 27 milliárd forint kifizetését jelenti. A lakók számára az átlagos bérleti díj 9294 forint, ami jóval alacsonyabb, mint a hitelük törlesztõrészlete volt. Az Eszközkezelõ további fontos célja, hogy a megvásárolt ingatlanok felhalmozott közüzemi tartozását is kezelje, így levéve a családokról további terheket.

Siker vagy kudarc az árfolyamgát?

A konferencia résztvevõinek kétharmada szerint sikeres az árfolyamgát, annak ellenére, hogy az arra jogosultak mintegy egyharmada élt eddig ezzel a lehetõséggel. A közönség szerint a végtelenített árfolyamgát lenne a legjobb megoldás, mivel ennek esetében a korábbi gyûjtõszámla terheit az állam és a hitelintézetek állnák, azonban ez kétélû fegyver, mivel veszélyezheti a bankrendszer mûködését - mondta az Bencze Tamás, az NGM képviselõje. Az árfolyamgát kiterjesztése a megoldás az ügyfeleknek Toman Róbert, a Raiffeisen Bank lakossági hitelezésért felelõs vezetõje szerint is, azonban a gyûjtõszámla felhalmozásokat óvatosan kell kezelni. A piac tisztulására van szükség, amiben állami "olcsó" hitel segíthetne, a Növekedési Hitelprogramhoz hasonlóan, vagy akár bankadó kedvezménnyel - tette hozzá.

Mi a fizetési problémák fõ oka?

Bódizs Kornél, a MAKISZ (Magyar Követeléskezelõk és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége) Jogi- és Etikai Bizottságának tagja szerint a fizetésképtelenség okai között szerepel a munkanélküliség, azonban a fõ probléma az, hogy sokan azért nem fizetik a hitelüket, mert jobb kormányzati mentõcsomagra várnak, ami bizonytalan, hogy mikor érkezik meg, ha egyáltalán lesz átfogó megoldás. Az NGM képviselõje szerint a forinthitelesek esetén is növekedésnek indult a nem fizetõ ügyfelek száma ugyan ilyen okból. Barabás Gyula a Széchenyi Hitelszövetség elnöke szerint viszont a fõ probléma az, hogy nagyjából 600-700 ezer ember van bajban ma Magyarországon, akiknek az otthonuk van veszélyben a devizahitelek miatt.

Mi a helyzet az ócsai lakóparkkal?

Barabás Gyula feltette a kérdést, hogy mi történik az ócsai "táborban". Az Eszközkezelõ munkája ettõl függetlenül fontos tevékenység az elnök szerint, de közel sem jelent megoldást. A Kúria és az Európai Bizottság döntése nem módosítja az Eszközkezelõ munkáját, mivel ezek az emberek nem a hitel "fair" elszámolással volt a gond, hanem, hogy elveszítették a munkájukat, vagy más olyan élethelyzetbe kerültek, ami miatt nem tudták fizetni a hitelüket - mondta Csillag Tamás. Az ócsai lakópark ingatlanjaira most is tart a pályáztatás, így nagyjából 80 család kaphat otthont ezekben az ingatlanokban - tette hozzá.

Mi a legfontosabb teendõ jelenleg?

A devizahitelesek ügyének nem kellett volna eljutnia a jogi herce-hurcáig, már "régen le kellett volna rendezni" ezeket - mondta Barabás Gyula. A halogatás miatt sok esetben odáig jutott az ügy, hogy a bankok és az emberek is rosszul jártak amiatt, hogy a kormányzatok nem tettek érdemleges lépéseket. Az államnak meg kellene keresnie az embereket és megkérdeznie arról, hogy mit szeretnének. Elmondása szerint egyébként a Széchenyi Hitelszövetség ritkán fordul a bírósághoz, de ha mégis, akkor rendszerint igazuk van, és meg is nyerik a pert.

"A legfontosabb, hogy tisztázva legyen a jogi helyzet, majd ennek függvényében el lehet dönteni, hogy be kell-e avatkozni gazdaságilag" - mondta Bencze Tamás a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fõosztályvezetõje. Annak érdekében, hogy minél kevesebb beavatkozásra legyen szükség.

Ha úgy dönt a Kúria, hogy semmisek a szerzõdések, akkor az jobban sújtaná az adósokat mint a bankokat, mivel ebben az esetben egyben kellene kifizetniük a fennmaradó adósságukat - tudtuk meg Bódizs Kornéltól. A hitelek nemfizetése sok esetben a megváltóként várt mentõcsomag miatt következik be, de 3-4 hónap után már akkora elmaradás halmozódhat fel, ami kezelhetetlenné teszi a tartozást - tette hozzá.

Jelentõsen módosíthatja a hitelfelvételre vonatkozó szabályokat az MNB - mondta el Nagy Márton, a jegybank ügyvezetõ igazgatója a Portfolio mai napon tartott, "Hitelezés 2014" konfereciáján. A szabályozási elvek módosítása alapvetõen változtathatja meg a lakossági hitelezést Magyarországon.

Jön a jövedelemarányos törlesztõrészlet

A jövõben két, hitelfelvételre vonatkozó szabályt is bevezethet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - mondta el Nagy Márton a Portfolio, "Hitelezés 2014" konfereciáján. A jegybank ügyvezetõ igazgatója a "Vita a magyar bankszektor jövõjérõl" címet viselõ panelbeszélgetésen elmondta, véleménye szerint ezeknek az elveknek az alkalmazásával a nem fizetõ hitelek arányát lehet majd csökkenteni, ezzel pedig "egészségesebbé tehetõ" a hitelezés Magyarországon. A jövõben a jegybank ezt a két szabályozást vezetheti be:
a jövedelemarányos törlesztõrészlet elvét
a hitelfedezeti arány elvét

A jövedelemarányos törlesztõrészlet elvének bevezetése azt jelenti, hogy ezentúl csak az kaphasson hitelt, akinek az igazolható jövedelme elegendõ ahhoz, hogy vissza tudja fizetni a hitelét. Ez az elv elsõsorban az ügyfelet védi, aki a kölcsönt felveszi, ugyanakkor az illegális jövedelmeket nem lehet beszámítani a hitel felvételekor.

A hitelfedezeti arány elve megszabja, hogy mekkora önerõre van szükség a hitel felvételéhez. Ilyen szabályozás a lakáshitelek esetében már most is érvényben van, azonban ezt a jegybank kiterjesztheti más hiteltípusokra és akár a lakáshitelek esetén is bevezethet eltérõ szabályozást. Ez a szabály elsõsorban a pénzintézeteket védi, azonban abban is segíthet, hogy a hitelfelvevõk ne nyújtózkodjanak tovább, mint ameddig a takarójuk ér.