A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön publikált pénzügyi stabilitási jelentésébõl érdekes részletek olvashatók ki arról, milyen problémákat lát a jegybank a devizahitelesek helyzetében. Ez a személyes pénzügyekkel foglalkozó Az én pénzem portál szerint esetleg utalhat arra, milyen megoldásokat tartana az MNB célravezetõnek a devizahiteles probléma kezelésében. Az MNB jelentése megállapítja, hogy a nem fizetõ devizahitelesek átlagosan 30 százalékkal nagyobb adósságot cipelnek, mint amennyit a kölcsönnel terhelt ingatlanuk ér. Az adósság egy részét tehát el kellene engedni, de erre csak a csökkentett törlesztõk rendben fizetése után kerülhetne sor.

Megoldás a törlesztõknek

A törlesztõiket rendben fizetõ devizahiteleseken az árfolyamgát kiterjesztése és a banki erõfölény korlátozása segíthet az MNB stabilitási jelentése alapján. Arra is kitérnek, hogy pontosan mit értenek ezeken az intézkedéseken. Az erõfölény alkalmazásaként értékelték az egyoldalú kamatemeléseket és az árfolyamrést (ezzel a jegybank csatlakozott ahhoz az egyre hangosabb kórushoz, amely ezeket elszámoltatná az ügyfelek javára). Az erõfölényt pedig a jegybank szerint az átlátható árazás (a referenciakamat feletti rögzített felár), vagy a legalább öt évre rögzített hitelkamat tudná korlátozni. (Az új jelzáloghiteleket már évek óta csak így lehet árazni.)

Adósságelengedésrõl is írnak

Az árfolyamgáttal kapcsolatban az MNB úgy látja: a lehetõség adósok számára kedvezõ kiszélesítése jelentõsen mérsékelné a hitelkockázatokat. Az MNB véleménye szerint a hosszabb, akár a futamidõ végéig tartó kedvezményes törlesztés, vagy a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti tõkerész részleges elengedése elnyújtva jelentkezõ, kezelhetõ mértékû költséget jelentene. Mint megjegyzik: a teherviselés megosztásánál figyelembe kell venni, hogy ha a tõke elengedését a banknak kellene állnia, akkor a számviteli szabályok szerint elõre meg kéne képezni a céltartalékot az összes várható veszteségre.

A nem teljesítõ devizaalapú jelzáloghiteleknél – olvasható a jelentésben – a fedezet értékénél átlagosan több mint 30 százalékkal nagyobb a fennálló tõketartozás. Megállapítják viszont azt is, hogy az adósságelengedésre van fedezet, hiszen a már megképzett céltartalékkal csökkentett adósság átlagosan már csak 80 százaléka az ingatlan becsült értékének. A helyzet persze nem ilyen egyszerû. A kényszerértékesítés során ugyanis az MNB szerint átlagosan az ingatlanérték feléért tudják az ingatlanokat értékesíteni a bankok.

Mindebbõl arra jutnak, hogy a fizetõképesség és hajlandóság helyreállítása lenne leginkább célravezetõ. Mindezt az átstrukturálásokat követõen, egyedi szinten jelentõsebb részleges adósságelengedéssel lehetne elérni, amit azonban az adós ténylegesen csak akkor kapna meg, ha a csökkentett részleteket rendben fizeti. Külön nyomatékosítják is, hogy a problémát a nem teljesítõ és a teljesítõ devizaadósok esetén ugyanúgy kell kezelni. A csak a nem teljesítõknél történõ beavatkozás ugyanis csökkentené a fizetési hajlandóságot, és azokat igazolná, akik korábban felhagytak a fizetéssel.

Bódizs Kornél, a követeléskezelõk szövetsége (MAKISZ) Jogi- és Etikai Bizottságának tagja a portolio.hu hitelezési konferenciáján elmondta: a fõ probléma az, hogy sokan azért nem fizetik a hitelüket, mert jobb kormányzati mentõcsomagra várnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselõje szerint ugyanezért indult növekedésnek a nem fizetõ forinthitelesek száma. A fizetési hajlandóság további csökkenésének kockázata a devizahiteles probléma végérvényes megoldásáig fennmaradhat – nyomatékosította az MNB is. Mindebbõl pedig talán arra is következtethetünk, hogy most már tényleg nem húzzák sokáig a devizahitelesek kérdésének lezárását.