A Nature magazin az Amerikai Mikrobiológiai Társaság (ASM) éves gyûlésén elhangzottakra hivatkozik cikkében, amelybõl kiderül, hogy a Curiosity marsjáró 2011-es fellövése elõtt több tucat baktériumfaj ragadhatott meg az eszközön, ezek közül néhány pedig a hosszú utat is átvészelhette a nem túl barátságos környezetben. Az ilyen szennyezõdések megbízhatatlanná teszik a mért eredményeket.

Bár a Curiosity 2012 augusztusa óta égi szomszédunkon tartózkodik, ennélfogva kiesik közvetlen hatósugarunkból, a szakemberek még a 2011-es fellövést megelõzõen több mintát vettek az eszközrõl, többek között annak hõpajzsáról és navigációs rendszerérõl. Arra voltak kíváncsiak, hogy a szigorú tisztítási fázison átesett technika vajon hordoz-e magán további szennyezõdést, a most közzétett cikkbõl pedig egyértelmûen kiderül, hogy számos esetben pozitív eredményt kaptak. Mi több, 65 különbözõ baktériumfajt detektáltak, amelyek túlélték a tisztítást, ezek némelyike pedig még mindig a marsjárón lehet.

A legtöbb észlelt faj a Bacillus nemzetségbe tartozik, ezeket pedig a mintavételt követõen a laboratóriumban vetették alá további teszteknek, így például extrém UV-sugárzásnak, hasonlóan extrém pH-értékeknek, valamint kiszárításnak. A 377 különbözõ törzsbõl 11 százalék két eljárást is átvészelt, jóllehet ezen rezisztens példányok nagyjából egyharmada nem is képzett védõbevonatot a spóra köré - a kutatók szerint valószínûleg ettõl eltérõ biokémiai úton, így például metabolikus módosításokkal védekeztek az extrém körülményekkel szemben.

A kapott eredmény tovább nehezíti a szakemberek dolgát, a tisztítási fázist túlélõ mikrobák ugyanis módosíthatják a kutatások eredményeit, megbízhatatlanná teszik azokat, arról nem is beszélve, hogy több bolygót is megfertõzhetünk a Földrõl származó élettel. Az eljárás további tökéletesítésére van szükség, erre pedig még a 2020-ra tervezett Mars-küldetés elindulása elõtt sort kell keríteni.