A kormányrendelet szerint nem mûködhet dohánybolt olyan építményben, illetve nem választható le olyan építménybõl, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületû eladótérrel rendelkezõ üzlet mûködik. Ez azt jelenti, hogy ha például egy plázában csak kisebb üzletek vannak, akkor dohányboltot is lehet ott nyitni, illetve a meglévõnek nem kell onnan költöznie – magyarázta Suller György Attila. Hozzátette: a nagy alapterületû üzletekhez kapcsolódó (azt kiegészítõ) üzletsoron akkor sem lehet dohányboltot nyitni, ha az egyébként fizikailag elkülönül az üzlettõl, mint ahogy parkolóban sem, “ideértve különösen annak jármûvel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is.

A NAV adatai szerint az új szabályozás mintegy 300 trafikost érint a benzinkutakon, arról viszont nincsen nyilvántartásuk, hogy a plázákban, hipermarketekben hány dohányboltnak kell bezárnia a jelenleg mûködõ közel hatezerbõl. Ennek oka: bár az adóhatóság által kiadott engedélyben fel kell tüntetni a trafik címét, ebbõl még nem következik, hogy a bolt valójában egy plázában vagy egy hipermarketben nyitna-e meg.

Amennyiben egy dohánybolt másik helyszínre költözik, akkor ehhez a NAV-nak módosítani kell az engedélyét – jelen esetben az érintettek ezt május 30-áig kérhetik -, de a módosítási kérelmekbõl sem lehet következtetni arra, hogy az új szabályok miatt hány boltnak kell költöznie, mert számos esetben kell a trafikosnak módosítást kérnie, például, ha változik az általa kínált termékkör, esetleg szeretne alkoholt is árusítani, vagy ha a nyitva tartásán változtatna. Lényegében legalább egyszer szinte már az összes trafikos nyújtott be módosítási kérelmet – mondta el a szóvivõ. A dohány-kiskereskedelmi engedélyeket a NAV határozattal módosítja, így az üzlet mûködésében nem keletkezik fennakadás.

A szóban forgó rendelet azt is elõírja, hogy dohánybolt nem mûködhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül – ezt a szabályt kell figyelembe venniük a helyszín kiválasztásakor azoknak a trafikosoknak is, akiknek május 30-áig költözniük kell. A koncessziós, vagyis üzemeltetési jogot ugyanis nem veszítik el a tulajdonosaik amiatt, hogy a benzinkutakon és a plázákban nem mûködhetnek, máshol ettõl még nyithatnak boltot. Fontos tudnivaló, hogy a 200 méteres távolságot nem lehet légvonalban mérni, hanem a KRESZ szabályainak megfelelõ gyalogosútvonalat kell figyelembe venni. Tehát például könnyen elõfordulhat, hogy egy szélesebb útvonal mindkét oldalán lehet dohánybolt, mert bár ha az úton keresztül számítva 200 méteren belül vannak, gyalogosan számítva viszont 200 méteren kívül, ha a szabályos útvonalon, esetleg nagyobb alul- vagy felüljárókon keresztül kell közlekednie a gyalogosnak.

Emlékezetes: a rendeletmódosítás indoklásában az szerepelt, hogy a bevásárlóközpontokban, benzinkutakon mûködõ dohányboltok aránytalanul nagy haszonra tehetnek szert a többiekhez képest a nagyobb forgalom miatt.

A parlament 2012. szeptemberében fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelmérõl szóló törvényt (trafiktörvény), melynek értelmében 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis mûködési jogot nyert vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. A jogot húsz évre nyerik el.