Az adatok szerint a munkaügyi jogsértések az ellenõrzés alá vont foglalkoztatottak 51 százalékát, mintegy 34 ezer embert érintettek, ami javulást jelent tavalyhoz képest: 2013 elsõ három hónapjában 65 százalék volt a szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya.

A 2014. elsõ negyedévében feltárt jogsértéseket elkövetõ 3423 munkáltató közül 1122 vállalkozással szemben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen csaknem 166 millió forint összegben.

Az ellenõrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedõ szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 százalékát teszi ki a munkaszerzõdés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma, amely emelkedett tavalyhoz képest. A tavalyi év elsõ negyedévéhez képest jelentõsen nõtt a „feketemunkások” aránya, különösen az építõipari vállalkozások tekintetében (34 százalék). Az ellenõrzések 16 százalékát tartották a felügyelõségek az építõiparban, amely arányaiban növekedést jelent a tavalyi évhez képest.

A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók ellenõrzési aránya az elõzõ évhez képest némileg nõtt, 13 százalék volt. Ez az ágazat most a feketemunkások 15 százalékát adta, amely a tavalyi évhez képest kis növekedést jelent, és az ágazat továbbra is a három „legfertõzöttebb” ágazat között van.

A kereskedelmi vállalkozások esetében a munkaszerzõdés és bejelentés nélküli munkavállalók arányát tekintve tavalyhoz képest csökkenés volt, ugyanis a 2013. januártól márciusig terjedõ idõszakában ez az ágazat termelte ki a feketemunkások 13, míg idén 12 százalékát. Az ellenõrzések 28 százaléka ebben az ágazatban zajlott 2014 elsõ negyedévében; ez 2013-hoz képest csökkenést jelent.

A munkaidõvel, pihenõidõvel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések több mint 4000 munkavállalót érintettek, ami növekedést jelent a tavalyi év azonos idõszakához képest. Ezek a jogsértések jellemzõen a kereskedelem, a vendéglátás és a feldolgozóipar területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették a legnagyobb számban. A tapasztalatok szerint gyakran elõfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidõ-beosztásról, illetve a munkaidõkeret kezdõ és befejezõ idõpontjáról. A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidõ megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történõ munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni.

A munkaidõ-nyilvántartás hiányával, vagy adatainak valótlan rögzítésével 5254 dolgozót érintõen találkoztak a munkaügyi felügyelõk, amely tavalyhoz képest szintén növekedést jelent. A legtöbb munkaidõ-nyilvántartással összefüggõ jogsértést a kereskedelemben és a feldolgozóiparban foglalkoztatott munkavállalókkal szemben követték el a munkáltatók. Több ellenõrzött munkáltató sem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat; ezen jogsértések többségét már évek óta a feldolgozóipar területén munkát vállaló foglalkoztatottakkal szemben követik el.

A munkabérrel kapcsolatos jogsértések – például a kötelezõ legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidõben történõ bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés – mértékét jól mutatja, hogy az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott ötödét érintette az idei elsõ három hónapban. Ezen belül a legjelentõsebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt.