Az ezt lehetõvé tevõ házszabály-módosítást hétfõn fogadta el a parlament - fideszes javaslatra - 128 igen szavazattal, 53 nem ellenében. Nyílt szavazásoknál eddig kizárólag szavazategyenlõség esetén volt szavazati joga az ülés levezetõjének.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje az elõterjesztésben azzal magyarázta a változtatást, hogy az ülésvezetõ elnök szavazati jogának korlátozását sem az általános európai parlamenti gyakorlat, sem pedig a magyar alkotmányos jogelvek nem indokolják. Szerinte e jog gyakorlása semmilyen módon nem befolyásolja a levezetõ elnököt abban, hogy részrehajlásmentesen vezesse az Országgyûlés ülését. A politikus több nemzetközi példát is említetett az ülést vezetõ elnök szavazati jogára, egyebek mellett az Európai Parlamentet.

Az ellenzék kritizálta a módosítást, mert szerintük a kormányoldal csak a kétharmados többségének biztosítása érdekében változtat a szabályozáson. Mivel ezután a levezetõ elnöknek is lesz szavazati joga, az a rendelkezés is kikerül a házszabályból, hogy szavazategyenlõségnél az õ voksa dönt. A hétfõn elfogadott házszabály-módosítással azt is jóváhagyta a Ház, hogy ezentúl ne az összes képviselõ négyötödének, hanem a jelenlévõ képviselõk négyötödének szavazata legyen szükséges a házszabálytól eltéréshez egy ügy tárgyalásánál vagy a döntéshozatalnál.

Az indoklás szerint ezzel a módosítással a parlamenti hagyományokhoz igazodnak, mivel az 1994-ben elfogadott, korábbi házszabály is ilyen aránnyal határozta meg a házszabálytól eltérés lehetõségét. Rogán Antal indoklásában jogtechnikainak nevezte azt a módosítást, amely szerint kivételes eljárásban a törvényalkotási bizottság az összegzõ módosító javaslat mellett túlterjeszkedõ - azaz a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire vonatkozó - módosító javaslatot is benyújthat. Túlterjeszkedõ módosító javaslat azonban nem irányulhat minõsített többséget igénylõ rendelkezések megállapítására, illetve módosítására. A házszabály-módosítás a közzétételét követõ napon lép hatályba.