A Kúria felülvizsgálati döntése szerint a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel szerzõdésnek érvénytelen az a két pontja, amely a vételi és az eladási árfolyamra vonatkozik, és ahelyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenkori hivatalos árfolyamát kell alkalmazni. Egyebekben a vitatott szerzõdés érvényben marad. Ebben az ügyben a Kúria kizárólag a Kásler házaspár szerzõdésérõl döntött.

Kásler Árpád és felesége azért fordult bírósághoz, mert álláspontjuk szerint tisztességtelen az a devizahitel-szerzõdésükkel kapcsolatos kikötés, amely a kölcsönt svájci frankban a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamon állapítja meg, ugyanakkor az egyes fizetendõ részletek forintösszegét majd az esedékesség napját megelõzõ napon érvényes eladási árfolyamon kell meghatározni.

Gadó Gábor ügyvéd, a másodrendû alperes OTP Jelzálogbank jogi képviselõje felszólalásában elmondta: azt kérik a Kúriától, állapítsa meg, hogy a Szegedi Ítélõtábla másodfokú jogerõs ítélete törvénysértõ volt, helyezze hatályon kívül, és utasítsa el a felperesek keresetét. (A Szegedi Ítélõtábla 2012 áprilisában kimondta, hogy a vitatott, perbeli szerzõdéssel ellentétben nem eladási, hanem vételi árfolyamon kell kiszámítani a törlesztõrészleteket.)

A pénzintézet jogi képviselõje kifejtette, hogy az árfolyamrés - a vételi és az eladási árfolyam különbözete - alkalmazása önmagában nem teszi tisztességtelenné a szerzõdést. A szerzõdés világos, egyértelmû rendelkezéseket tartalmaz, a fogyasztó pedig észlelhette, hogy a vételi és az eladási árfolyam eltér.

Kásler Árpád a tárgyaláson megvált jogi képviselõjétõl, és úgy döntött, személyesen jár el. Ennek keretében tartott felszólalásában azt hangoztatta, hogy a szerzõdés teljesítése során nem volt devizaátváltás, ezért az összes ezzel kapcsolatos kamat, költség szerinte jogellenes. A Szegedi Ítélõtáblára hivatkozva a felperes felvetette: ha nem volt átváltás, akkor miért számítanak fel árfolyamrést. Az árfolyamrés összes járulékos költsége szerinte jogellenes.

A felperes azt is hangoztatta, hogy az ügyben a magyar törvények szerint kell eljárni, amelyek alapján szerinte a szerzõdése kapcsán megállapítható a csalás. A Kúria tartsa és tartassa be a magyar törvényeket, és tegye át az ügyészségre az ügyet - hangoztatta Kásler Árpád, aki azt kérte a Kúriától, tegye jóvá mindazt, ami az elmúlt években történt, és ami miatt sok család lett földönfutó.

Hogyan kezdõdött?

Még 2008. május 29 én Kásler Árpád és felesége devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerzõdést kötött az OTP Bank Nyrt.-vel. A bank 14,4 millió forint (körülbelül 46 867 euró) összegû kölcsönt nyújtott a kölcsönvevõknek. A szerzõdésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott vételi árfolyamán történt. E feltétel alapján a kölcsön összegét 94 240,84 frankban határozták meg. A szerzõdés értelmében ugyanakkor az egyes fizetendõ részletek forint összegét a bank által alkalmazott, az esedékesség napját megelõzõ napon érvényes svájci frank eladási árfolyamon kellett meghatározni.

A házaspár megtámadta a magyar bíróságok elõtt azon kikötést, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztõrészleteket a svájci frank eladási árfolyama alapján számolja. E feltétel tisztességtelen jellegére hivatkoztak, mivel az a kölcsön folyósításakor alkalmazott árfolyamtól eltérõ árfolyam alkalmazását írja elõ annak visszafizetésére.

A felülvizsgálati kérelmet elbíráló Kúria az kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy (1) a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerzõdésre alkalmazandó átváltási árfolyamokkal kapcsolatos kikötés (árfolyamrés) a szerzõdés elsõdleges tárgyára, vagy a szolgáltatás ár/minõség viszonyára vonatkozik e. Azt is meg akarta tudni, hogy (2) a vitatott feltétel tekinthetõ e olyannyira világosnak és érthetõnek, hogy az irányelv értelmében mentesülhetnek a tisztességtelen jellegükre vonatkozó értékelés alól. Végül a magyar bíróság arra is kiváncsi volt, hogy (3) amennyiben a szerzõdés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthetõ, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.

Idén április 30-án a luxembourgi székhelyû intézmény azt mondta ki, hogy azon fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam) - ez az árfolyamrés inézménye. A nemzeti bíróság a szerzõdés felei közötti egyensúly helyreállítása és a szerzõdés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével. MIndezek után logikus következmény a mai budapesti döntés.

Hogyan tovább?

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerzõdések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki 2014. március 17-én a devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab). Az Orbán-kormány még 2013. november 29-én végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, a testület másfél hónappal ezelõtt (január 27-én) kezdte el a határozattervezet megvitatását.

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerzõdés a devizaalapú kölcsönszerzõdés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában 2013. december 16-án. Az ilyen szerzõdésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. A devizaalapú kölcsönszerzõdések olyan szerzõdések, amelyekben az adós az adott idõszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezõbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, így õ viseli az árfolyamváltozás hatásait. A Kúria szerint a devizahiteles szerzõdések nem tekinthetõk érvénytelennek pusztán az adóst terhelõ árfolyamkockázat miatt. A társadalmi méretû problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelõ módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is - érvelt a Kúria.

Még egy fontos döntés vár a Kúriára

A korábban jelzett õszi idõpont helyett június 16-án hoz döntést a Kúria a devizahitelekrõl jogegységi határozat formájában - jelentették ma be. Június 16-ára hívja össze a Kúria elnöke a Polgári Kollégiumot mint jogegységi tanácsot a decemberi jogegységi határozatból kimaradt pontok tisztázására - jelentették ma be a Kúria épületében.

Négy pontról van szó:

1. A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerzõdés mint szerzõdéstípus tisztességtelen-e amiatt, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztó viseli. (Más okok miatt nem érvénytelen - dõlt el decemberben).
2. Az árfolyamkockázattal kapcsolatban a bankok által adott téves tájékoztatás okozhat-e tisztességtelenséget, vagyis semmisségi okot?
3. Az egyoldalú szerzõdésmódosításokat lehetõvé tevõ szerzõdési feltételek milyen körülmények között felelnek meg az átláthatóság követelményének?
4. Az árfolyamrés tisztességtelen szerzõdési feltétele-e? A Kúria egyedi tanácsa errõl most úgy döntött, hogy az.

Magyarázó jellegû sajtótájékoztatót tartott a Kúria mai devizahiteles döntésérõl. Ezen elhangzott:

Az uniós és a magyar jogot egyaránt figyelembe vették a döntés során. Kiemelték: az adott ügyben meghozott, nem általános döntésrõl van most szó. Az EU fogyasztóvédelmi irányelve sok olyan megállapítást tesz, amivel kapcsolatban a Kúria az Európai Bíróság értelmezését kérte, többek között azt, mikor vizsgálható az egyes szerzõdéses feltételek tisztességtelensége.

A tisztességtelenség vizsgálata akkor lett volna kizárható, ha a szerzõdés elsõdleges tárgya vagy a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányának meghatározása körébe esett volna az árfolyamrés, és egyébként a feltétel világos és érthetõ lett volna. A Kúria szerint amikor egy törlesztõrészlet-elszámolás történik, akkor nem történik olyan szolgáltatás a bank részérõl, amit átváltásnak nevezhetünk, így érte díjazást sem lehet felszámítani. A tisztességtelenség megítélésében mindegy, miként vélekedett annak idején a társadalom ezekrõl a hitelszerzõdésekrõl.