Trócsányi László errõl kedden az Országgyûlés Igazságügyi bizottsága elõtt beszélt, kérdésre válaszolva. Kitért arra, hogy más európai országokban is - például Hollandiában - van tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és külön kiemelte a büntetés kritizálói számára, hogy létezik az államfõ által gyakorolható kegyelmi jog intézménye. Megjegyezte azt is: nincs realitása az Európa Tanácsból való kilépésnek, ami lehetõvé tenné a halálbüntetés bevezetését.

A miniszterjelölt kiemelte azt is, hogy a kodifikáció nem öncélú, hanem a közösségi érdekeket szolgálja az egyéni felett. A fõbb feladatok közé sorolta a polgári perrendtartás szabályait, a perelõkészítést és ezáltal az eljárások gyorsítását, továbbá egy önálló büntetõeljárási törvény megalkotását. Átgondolandónak nevezte a közigazgatási eljárásról, valamint az ügyvédekrõl szóló törvényt.

Trócsányi László kiemelte: rendszerszemléletre, minõségi jogalkotásra van szükség. Ezzel összefüggésben a tárcaközi egyeztetések fontosságát hangsúlyozta, és az igazságügyi tárca fontos felelõsségének nevezte, hogy a társtárcáknak jogi segítséget nyújtsanak.

Jelezte: elméleti jogászként, egyetemi oktatóként, továbbá gyakorló ügyvédként, alkotmánybíróként és nagykövetként szerzett tapasztalatait is fel kívánja használni az igazságügyi miniszteri poszton. Közölte azt is, hogy szeretné, ha tárcája nyitott lenne, ahol helye van a vitának a jogalkotás terén. Fontosnak nevezte a professzionális elõkészítõ munkát, meghatározónak a jogállamiságot és az alkotmányos értékek védelmét. Szerinte a nemzeti jog nem tud bezárkózni a határon belülre, és külön kitért az európai uniós jogszabályokra, az ezekkel kapcsolatos vitákra.

Az Alkotmánybírósággal (Ab) összefüggésben arról szólt, hogy az elmúlt négy évben hatáskörváltozások, jogszabályváltozások történtek, de fontosnak nevezte az alkotmányjogi panasz intézményének a fellendülését. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodásnak is akkora megbecsülést kell kapnia, mint az Ab-nek, ez az intézmény szerinte az 1949-es megszüntetése óta nem találta meg a helyét.

A kodifikáció mellett az igazságügyi hivatásrendekkel való kapcsolattartásról szólva azt mondta: számára szent a bírói függetlenség, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a bírósági gyakorlat elemzését ne végeznék el. Hozzátette: partnerségre és dialógusra törekszik a bíróságokkal és az ügyészséggel egyaránt. Az igazságügyi szakértõkkel összefüggésben elõrevetítette: meg kell vizsgálni a szakértés helyzetét és meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e például a minõségbiztosítás bevezetése. A szakértõk mellett a végrehajtás területén is elõrelépést vetített elõre ebben a kormányzati ciklusban.

A miniszterjelölt a tárca fontos feladatának nevezte a jogászképzés értékelését, továbbá hangsúlyozta a tudományos élet fontosságát. Trócsányi László külön szólt arról, hogy társadalmi egyeztetésre szükség van, azt támogatja, ráadásul jogszabályi kötelezettség is. A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 7 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett támogatta.

Magyarország az EU-ban sem mondott le a szuverenitásról

Az igazságügyi miniszterjelölt az alkotmányos identitás elvét kívánja képviselni az Európai Unió "lopakodó jogalkotásával" szemben, mert Magyarország nem mondott le a szuverenitásáról. Trócsányi László errõl az Országgyûlés Európai ügyek bizottságában beszélt kedden Budapesten, miniszterjelölti meghallgatásán. A jelölt kinevezését hat kormánypárti képviselõ támogatta, a testület két szocialista tagja tartózkodott, míg a Jobbik képviselõje nemmel szavazott.

Az igazságügyi tárca várományosa kifejtette: az Európai Unió egyre szélesebb területen kíván jogot alkotni, ami veszélybe sodorja a szubszidiaritás elvét, vagyis azt, hogy a különbözõ döntések azon a szinten szülessenek meg, ahol az adott probléma keletkezik. Tagállami felelõsség és tagállami kérdés, hogy "milyen álláspontot képviselünk ebben a kérdésben", a szerzõdés keretein belül - jelezte Trócsányi László. Hozzáfûzte: úgy érzi, hogy az unió számos olyan kérdéssel foglalkozik, amivel nem kellene, és sokszor ez okozza alacsony népszerûségét. Vagyis a tárca egyik feladata lesz az, hogy a szubszidiaritás elvének ellenõrzésében segítségére legyen az Európai Bizottságnak, és ha egy készülõ jogszabály ezt sérti, akkor erre figyelmeztessen - jelezte.

A miniszterjelölt szólt arról, hogy túlzottnak és felfokozottnak érzi azt a hangulatot, amely az európai uniós eljárások, a többi közt a kötelezettségszegési eljárások okán alakult ki Magyarországgal kapcsolatban. A tények mást mutatnak: 14 kötelezettségszegési eljárás közül mindössze öt végzõdött elmarasztalással, egy esetben pedig a bizottság keresetét az Európai Bíróság elutasította - közölte Trócsányi László. Hozzátette: Magyarországgal szemben jelenleg 19 tartalmi eljárás zajlik, ami a 28 tagállam közül az egyik legkevesebb; 19 olyan tagállam van, amelynek több eljárással kell szembenéznie. Vagyis "egyáltalán nem olyan a helyünk, hogy minket sározni lehessen emiatt" - fogalmazott a miniszterjelölt. Elmondta azt is, hogy elviekben támogatja a korrupcióellenes európai ügyészség létrehozását. A szocialista Józsa Istvánnak arra a kifogására, miszerint semmilyen törvény vagy kormányprogram nem írja körül az igazságügyi tárca jogkörét, Trócsányi László azt válaszolta, hogy jogutódlás történik.