Érvénytelen az árfolyamrés a Kásler-ügyben – mondta ki a Kúria kedden. A határozat kizárólag a Kásler házaspár és az OTP közötti devizahitel-szerzõdésre vonatkozik, ám június 16-án jogegységi döntést hozhat a Kúria több, devizahitellel kapcsolatos kérdésben. Olyan pontokat mérlegel majd a Polgári Kollégium, amelyek a szerzõdési feltételek tisztességtelenségével kapcsolatosak. Ez a határozat minden magyar bíróságra kötelezõ lesz.

Dr. Simonné dr. Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának sajtószóvivõje a szerdai Ma reggelben a döntést értelmezve elmondta: a Kúria tisztességtelennek találta azokat a szerzõdési feltételeket, amelyek az árfolyamrésre vonatkoznak, és azt mondta ki, ezek helyébe a teljes idõtartam alatt az MNB aktuális középárfolyamát kell állítani, azaz a folyósításkor és az egyes törlesztõ részletek elszámolásának idõpontjában is. A Kúria jogegységi határozatában nemcsak errõl a kérdésrõl dönt majd, hanem más tisztességtelen szerzõdési feltételekrõl is tárgyal, és ha az elõterjesztés megkapja a többséget, olyan határozat születhet, amely a bíróságokra nézve kötelezõ erõvel bír, és ebben a kérdésben iránymutató lehet a gyakorlat számára – emelte ki a szakember.

A jogegységi határozatnak csak a jövõre nézve van hatálya, de a folyamatban lévõ ügyekre is kihatással bír – tette hozzá a szakember, aki ugyanakkor senkit nem biztatott arra, hogy rohanjon a bíróságokra, mert léteznek olyan jogi megoldások, elsõsorban a pénzintézeteknél, amelyekkel ezeket a kérdéseket per nélkül is le lehet rendezni. A pénzintézeteknek is az az érdekük, hogy minden jogviszony rendezett elszámolással fejezõdjék be, és egy bölcs hozzáállással akár a már lezárt jogviszony esetében is rendezhetõk ezek a kérdések, a megnyugtató megoldást azonban a törvényi keretek adnák meg – hangsúlyozta a bírónõ. A felvetésre, hogy miért volt szükség ezeket az ügyeket megjáratni Brüsszelben is, a szakember úgy válaszolt, a kérdés súlya miatt nélkülözhetetlen volt az Európai Bíróság véleményét is bekérni. A testület legfontosabb megállapítása egyébként éppen az volt, hogy a magyar jog diszpozitív rendelkezései a tisztességtelennek minõsülõ és érvénytelenné nyilvánítható feltételek helyébe állíthatók. A szakember nem tudta megmondani, hány devizahiteles per folyik, és arra is emlékeztetett, nem mindenki ugyanabban kérdésben vitte bíróság elé a problémáját.