| Utolsó módosítás: 2014-06-06 09:33:33 |
|
Tegnap volt a Nemzeti Összetartozás Napja: 1920. június 4-én, az I. világháború után írták alá a trianoni békediktátumot, amely területének kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot, a magyarság harmada pedig az új határokon túlra került. Az országgyûlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a nemzeti összetartozás napjává. Semjén Zsolt a Nemzeti Összetartozás Napjának központi ünnepségén, a Magyarság Házában azt mondta, hogy június 4-e a gyász, az emlékezet, a tanulságok levonása, és a büszkeség napja. A nemzet-politikáért felelõs miniszterelnök-helyettes hozzátette: nem sok nemzet van, amely ilyen csapás után megmaradt, ezért a magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte a Trianont.
„A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte mindezt. És büszkék lehetünk azokra a hõseinkre, akik a határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak a magyarságuk mellett kockáztatva nem egyszer az életüket, de az egzisztenciájukat mindenképpen. Szabadságukat, jövõjüket, a családjuknak a jövõjét, de kitartottak a magyarság mellett” – fogalmazott Semjén Zsolt.
1920-ban a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban írták alá az I. világháborút lezáró békeszerzõdést. Magyarország elvesztette területének kétharmadát és minden harmadik magyar az új határokon túlra került. Magyarország Közép-Európa legkisebb, gazdasági és katonai szempontból leggyengébb állama lett.
Budapesten több helyen tartottak megemlékezést.
A József Attila Színházban Határok Nélkül Kárpát-medencei Ifjúsági Találkozót rendeztek. Az ünnepségre Erdélybõl, a Felvidékrõl, Kárpátaljáról, Muraközbõl és Vajdaságból érkezõ diákok hoztak üzenetet.
„Ez a nap számomra fontos, mert megmutathatjuk a világnak, hogy mi magyarok vagyunk attól függetlenül, hogy a határon kívül élünk. Ez a szerzõdés miatt ez sajnos így alakult, de mi ápoljuk a kultúránkat és ugyanakkor úgy élünk, mint a magyarok, csak a határon kívül” – mondta a Híradónak Káposzta Anita.
A József Attila színházban este a Hunyadi Sándor, Feketeszárú cseresznye címû mûvét mutatják be. A Bácskában játszódó darabbal a magyarság összetartozását szeretnék hangsúlyozni.
„A magyarság megmaradásának a napja és annak, hogy mi itt élünk és jó viszonyban élünk a szomszédjainkkal, és próbáljuk magunk mögött hagyni a tragikus múltat, ez a fontos” – fogalmazott Csomós Miklós oktatásért és kultúráért felelõs fõpolgármester-helyettes.
Országszerte is megemlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
Kaposváron, Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke azt mondta: a békediktátum megalkotói a legkeményebben Magyarországgal bántak el.
„Napestig lehetne tényeket sorolni, amelyekkel a trianoni igazságtalanság mértékét érzékeltethetnénk. A keserû, embertelen tapasztalatokat nagyszüleink, szüleink és saját magunk életébõl is. A négyzetkilométerek százezreirõl, ezernyi folyam- és vasútkilométerrõl, hihetetlen mennyiségû ingó- és ingatlan vagyonról. Infrastruktúráról és fõleg a hatalmas számú magyar emberekrõl” – mondta Szász Jenõ.
Az országgyûlés 2010-ben a nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává a trianoni békeszerzõdés aláírásának napját. Június 4-én azóta minden évben megemlékezéseket tartanak.
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
|
Kedvenc hírek
