Az MNB honlapján csütörtökön megjelent közleménybõl kiderül az is, hogy a jegybank elvárja a piaci szereplõktõl, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások árazása a korábbiaknál átláthatóbb legyen.

A pénzforgalmi szolgáltatások árazásának részletes nyomon követését a központi bank azért tartja kiemelten fontosnak a jövõben, mert az e téren bekövetkezõ változások hosszabb távon befolyásolhatják az elektronikus fizetési eszközök használatát és így a hazai pénzforgalom hatékonyságát - állapították meg.

A hazai fizetési és értékpapír-elszámolási infrastruktúra 2013-ban is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erõsítéséhez - olvasható a jelentésben.

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Jelentés a fizetési rendszerrõl címû kiadványt bemutató sajtótájékoztatón elmondta: tavaly az éves kártyadíjakat az átlagos 1700 forintról 3000 forintra emelték a bankok, a tranzakciós illetéket pedig több lépcsõben és teljes körûen áthárították az ügyfelekre. Az igazgató hozzátette: a banki szolgáltatások többségénél a hitelintézetek közvetlenül hárítják át a költségeket.

Kiemelte: kedvezõ viszont, hogy a napközbeni elszámolásban az átutalások a küldõ ügyféltõl a kedvezményezett ügyfélig 2 óra alatt jutnak el, azaz a teljesítési idõ átlagosan mindössze a fele a jogszabályban elõírt 4 órának. Elmondta: folyamatban vannak az egyeztetések a pénzforgalmi irányelv felülvizsgálatáról, és a bankközi jutalékok európai szintû szabályozásáról.

Az MNB igazgatója kifejtette: az átutalások éves összege a GDP-hez mérten a 2012-es 14,5 százalékról 15,3 százalékra bõvült 2013-ban, az EU átlaga 2012-ben 17,8 százalék volt.

Elmondta: tavaly a vásárlások során az éves lakossági fogyasztás 13 százalékát fizették a háztartások elektronikus úton, egy évvel korábban az arány 11,8 százalék volt, míg a közüzemi szolgáltatások számláinak fizetése alkalmával a 2012-es 23,5 százalék után az elmúlt évben 24,3 százalékos hányadot jelentett az elektronikus úton történõ fizetés.

Utalt arra: részben az ingyenes készpénzfelvétel hatásaként fokozatosan nõ a készpénz használata. Bár az állomány az idei év elejétõl kissé jobban bõvült, ezt az ingyenes készpénzfelvétel mellett a betéti kamatok csökkenése is indokolhatja.

Bartha Lajos szólt arról is, mi indokolta, hogy az MNB a közelmúltban megvásárolta a GIRO Zrt-t. Kifejtette: a jegybanki tulajdonszerzést az motiválta, hogy az MNB díjcsökkentést kíván elérni a profitelvárás mérséklésén keresztül, a jegybank hatékony fejlesztéseket akar megvalósítani, egyúttal a pénzügyi infrastruktúra nemzeti kézben tartása is az elérendõ célok között szerepelt.

Hangoztatta: a fizetési rendszert vizsgálva megállapították, hogy egy nagy bank esetleges kivonulása sem növelné meg jelentõsen a kockázatokat a rendszerben.