Mivel nem ismertek, nyilvánosak azok a szabályok, amelyek alapján megválasztották az országos küldöttgyûlés tagjait, a PSZ felszólította az elõkészítõ bizottságot, haladéktalanul tegye közzé a szavazáson részt vevõk számát, és az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát is - ismerteti a közlemény.

Kíváncsiak továbbá a szavazatok feldolgozásának menetére, valamint azokra a garanciális szabályokra, amelyekbõl megállapítható a választások menete és tisztasága.

Az érdekvédõk megállapították: az elkészült alapszabály-tervezet rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógustársadalom fölé helyezett rendfenntartó szervezetként mûködjön. Azt követelik, a pedagóguskar minden fóruma, minden tevékenysége legyen nyilvános, legyen a tagság által közvetlenül követhetõ.

A 2013 augusztusában létrehozott pedagóguskar az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkezõ köztestülete. A kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben történõ foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.

A Nemzeti Pedagógus kar fõ feladata, hogy ellenõrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint mûködteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintõ jogszabályok megalkotása és módosítása során.

Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét, mely dokumentumok a kar mûködésének jogi kereteit biztosítják. A kar partneri kapcsolatra léphet más szakmai szervezetekkel.

A kar június 14-i alakuló ülésén a 125 tagú küldöttgyûlés - mint legfõbb döntéshozó szerv - elfogadja az alapszabályt és megválasztja a tisztségviselõket.